Macskaköröm

Az öregedés fő velejárója – mint láttuk – a megkettőződés. Ez a jámbor skizofrénia az első pozitív kórjele a bölccsé levésnek is. Mert ki a bölcs? Aki mindent tárgyilagosan lát. Saját magát is, egy harmadik szemével.

(Illyés Gyula)

Tragédiának nézed? Nézd legott / Komédiának, s múlattatni fog.

(Madách Imre)

Testünk a kert, akaratunk a kertész.

(William Shakespeare)

Az időt is érhetik zökkenők és balesetek, miáltal darabokra törhet, és otthagyhatja egy szobában valamelyik örök szilánkját.

(Gabriel García Márquez)

Csaljanak meg inkább, mintsem hogy mindétig résen kelljen állanom a csalókkal szemben.

(Friedrich Nietzsche)

Az ősz […] egy második tavasz, amikor minden levél virággá változik.

(Albert Camus)

[…] mihelyt a kivételes szó kezd valamit jelenteni, nyomban megváltoztatják. Az elv úgy látszik az: csak addig használj egy kifejezést, amíg az senkinek nem jelent semmit.

(Daniel Keyes)

Ez a világ olyan titokzatosan van megalkotva, hogy igaz szájak és hamis próféták egyképp meddők benne. Nem ismerjük az életet, ennyi az egész.

(Szini Gyula)

Őrizz meg attól a naiv hittől, hogy az életben mindennek simán kell mennie! Ajándékozz meg azzal a józan felismeréssel, hogy a nehézségek, kudarcok, sikertelenségek, visszaesések az élet magától adódó ráadásai, amelyek révén növekedünk és érlelődünk!

(Antoine de Saint-Exupéry)

Idő lopakodik bennünk, mi meg zavartan gyanakszunk, vajon nem az emlékeink között lappang-e a jövő, s nem a jövő derít-e fényt az emlékeinkre.

(Mészöly Miklós)