Macskaköröm

Először élni kell, és azután, de csak azután filozofálni.

(Lucius Annaeus Seneca)

A kiáltások elmúlnak, és elcsattan a káromkodó üvöltés is, de a szeretet simogató lágy szava mindig kísért, mindig susog, mindig igaz és múlhatatlan, mint a nyírfák suttogása, ha nincs is szél, és a nádas titokzatos sóhajtása, ha szellő se mozdul az álmodozó víz felett.

(Fekete István)

Az ember hús, vér és balsejtelem.

(William Shakespeare)

Van-e érzés, mely forróbban és sejtelmesebben megdobogtatja az emberi szívet, mint az ünnep és a várakozás izgalma?

(Márai Sándor)

Boldog voltam, mert boldog, aki másnak tudja áldozni az életét!

(Hans Christian Andersen)

Belső nyugalom híján úttalan utakon vándorol az ember. Az elérhetetlen messzeségek szomjúhozása és a sóvárgás utánuk megfosztják őt a közeli, a jelenvaló áldás élvezetétől.

(Johann Heinrich Pestalozzi)

Az előítéletek számára egynéhány hónap meg se kottyan. Szívósak az előítéletek, akár a halak, hosszú századokra van szükségük.

(Anton Pavlovics Csehov)

Egy társ az éjszakában - akármilyen idegen is - az öngyilkosságtól mentheti meg az embert.

(Erich Maria Remarque)

A fejlődés és a válság egy tőről fakad.

(Mérő László)

Az élet igazi zamatát a gyerekek és a madarak ismerik.

(Johann Wolfgang von Goethe)