Macskaköröm

A mesékben minden benne van: élet és halál, vereség és győzelem, szerelem, túlvilág, csodák, csodatévő lények.

(Csukás István)

Boldog nem lesz az új év magától, hanem csak tettekben megnyilvánuló segítés, szolgálat, szeretet által.

(Bánk József)

Megtanultam megelégedni azzal, amit a sors számomra juttatott: az egészséget, a családomat és az Úristennek azt a sok-sok szépségét, amit az emberek nem tudnak elrontani és megcsúfolni, s ami ingyen ajándékként jut minden embernek, csak a szemét kell kinyitni a látásra, fülét a hallásra és lelkét a befogadásra.

(Kós Károly)

Fényességet küldeni az emberi szív mélységébe: ez a művész hivatása.

(Robert Schumann)

Ha az ünnep elérkezik az életedben, akkor ünnepelj egészen. […] Tisztálkodjál belülről és kívülről. Felejts el mindent, ami a köznapok szertartása és feladata.

(Márai Sándor)

Furcsa elgondolnom, hogy unokám úgy gondol majd az én mai tisztult, tökéletes, előítélet, elfogultság s tudománytalanság nélkül való tudásomra, ahogy én gondolok az alkímiára.

(Ignotus)

Régi karácsonyok bukkannak fel emlékeim villanásaiból, és megvilágítják az elmúlt időt és embereket, akik élnek újra és örökké a kis karácsonyi gyertyák puha, libegő fényében.

(Fekete István)

Karácsonykor az ember mindig hisz egy kissé a csodában, nemcsak te és én, hanem az egész világ, az emberiség, amint mondják, hiszen ezért van az ünnep, mert nem lehet a csoda nélkül élni.

(Márai Sándor)

Alszik mindenki, császár, kancellár, gróf, beamter, jurátus, nemes kisasszony, s belefáradva dacos sírásába, édesdeden szunnyad a kisded is, aki megszületett, és minden érlökésére nő, csodálatosan, csodává épül. Légzése már olyan, mint az életé, s benne van a világ.

(Kosztolányi Dezső)

A világ mindig gyönyörű, nem azért, mintha valóban az volna, hanem azért, mert én úgy látom.

(Bohumil Hrabal)