2024. március 22.
Az ember, bárki legyen is, mindig és mindenütt úgy szeretett cselekedni, ahogy akart, nem pedig úgy, ahogy a józan ész és az előny parancsolta; akarni pedig akarhat bárki bármit, tulajdon érdekei rovására is.
(Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij)
2024. március 21.
Az isten nap, éj, tél, nyár, háború, béke, elteltség, éhség. És változik, miként a tűz, amikor elvegyül füstölőkkel, nevet kap aszerint, hogy melyik minek érzik.
(Hérakleitosz)
2024. március 20.
Köszöntlek, kedves szép március! Ibolyaszagú, langyos leheletedet érzem már a levegőben. Zöld szőnyegeidet látom már kiterítve a halmokon. Itt-ott fehérlenek az árnyékos mélyedésekben a tovavonult télkirálynak elhagyogatott rongyai, de a napot már te emeled az égre, s a földön már a te lábad jár. És a te lábad nyomán kizöldül a fű, és előkéklik az ibolya.
(Gárdonyi Géza)
2024. március 19.
Az élet vízszintes esés.
(Jean Cocteau)
2024. március 18.
Az egyetlen érték, a bázis: az élet. A többi mind ebből az egyből következik. Használd ki életedet.
(Hamvas Béla)
2024. március 16.
Az embernek két nagy tévedése van. Az egyik: hogy valóságnak tartja azt, ami nem az. A másik: hogy nem tartja valóságnak azt, ami az.
(Tendzin Gjaco
)
2024. március 15.
A történelem logikája néha soká vesztegel, néha egy perc alatt századokat lép. Oly nagyokat lép, hogy a rövidlátó „ki hitte volná”-t kiált, s véletlenről beszél.
(Kossuth Lajos)
2024. március 14.
A világon semmi sem olyan rossz, mint a testi fájdalom. A fájdalom színe előtt nincsenek hősök.
(George Orwell)
2024. március 13.
A világot, amely egységes és mindent magába foglal, sem isten, sem ember nem alkotta, öröktől fogva volt, van, és örökké lesz, mint az élő tűz, mely lángra lobban mértékre és kialszik mértékre.
(Hérakleitosz)
2024. március 12.
Az ajak lehet néma. A szív nem. És a szív is megárad olykor, mint a Duna vize. És olyankor kiönt.
(Gárdonyi Géza)
