2018. október 26.
Mert minden fa az Ő tulajdon gyümölcséről ismertetik meg; mert a tövisről nem szednek fügét, sem a szederindáról nem szednek szőlőt.
(Lukács 6:44)
2018. október 25.
Ritkán kötök ott ki, ahová menni szándékoztam, de gyakran ott találom magam, ahol szükség van a jelenlétemre.
(Douglas Adams)
2018. október 24.
Azért indulok el mindig egy nagy útra, hogy bennem is elinduljon valami.
(Cholnoky Jenő)
2018. október 23.
Az „írás” nagyon ritkán más, mint hiú önmutogatás, kínálkozó magakelletés. Néha több és más, de ez nagyon ritkán esik meg.
(Márai Sándor)
2018. október 22.
A vers az ember legtöményebb megnyilvánulása, leganyagtalanabb röpülése, legforróbb vallomása a létről. A legszentebb játék. A kifejezhetetlen körbetáncolása, megidézése, ritka szertartás, míves fohász. Valami, ami születésének pillanatában a halhatatlanságra tart igényt.
(Latinovits Zoltán)
2018. október 20.
A forradalom is kulturális mű, a teremtő elhivatottság és tehetség legteljesebb megnyilvánulása, mely okot ad arra, de meg is követeli tőlünk, hogy mélységesen higgyünk a jövőben.
(Gabriel García Márquez)
2018. október 19.
Hogy mennyire alkalmazkodik az ember a környezetéhez - egészen elképesztő. Úgy hiszem, ha pokolra kerülök - egy hónapig szokni fogom az új helyet, míg megtudom, hol a könyvtár, az opera, nem lehetne-e valamelyik bűnöstől pianínót szerezni - és pár hónap múlva úgy hozzászokom, hogy nem akarok másik lakásba költözni, még a Paradicsomba se.
(Ljudmila Ulickaja)
2018. október 18.
- Oly édes a bizonytalanság. A köd csodássá varázsolja a tárgyakat. - De ködben nem látjuk az utat. - (...) Minden út egyfelé vezet. - Hova? - A kiábrándulásba.
(Oscar Wilde)
2018. október 17.
A zöld alma, mikor pirosra változik, a komoly ember, mikor mosolyog, mintha nem egy és ugyanaz volna.
(Gárdonyi Géza)
2018. október 16.
Kevés ember eléggé bölcs ahhoz, hogy a mérgezett dicséretnél többre becsülje a hasznos kritikát.
(Francois de La Rochefoucauld)
