Macskaköröm

Azok az idegenek, akiknek már nincs hazájuk, igazában csak e pillanatokban élnek életük régi feszültségével: a pillanatokban, amikor várják a reggeli postát. [...]Tudják, hogy a haza nem csak egy térképen meghatározható földrajzi tünemény volt, hanem egy élménykör, mint a szerelem.

(Márai Sándor)

Én nem szeretem az erejükben dölyföseket, mert tudom, egyszer úgyis elesett és szomorú lesz mindenki. A kemény tekintet: alázatos és révedező lesz, a parancsoló hang: lágy és kérő. Az ököl: kinyújtott, reszkető tenyér.

(Fekete István)

Igazi lelkünket, akárcsak az ünneplő ruhákat gondosan őrizzük meg, hogy tiszta legyen majd az ünnepekre.

(József Attila)

Az amerikaiak mindig valahogy nyugodtan sietnek, és nagyon határozott és módszeres emberek, sokkal inkább, mint bármely angol, akit ismer.

(H. G. Wells)

Az ember szeretetből támadt, azért él, gyakran azért is hal meg. Úgy látszik, mégis a főfoglalkozása az a földön, hogy szeressék. Mellette minden egyéb - hídépítés, országhódítás - csak eszköznek, jelentéktelen mellékfoglalkozásnak rémlik.

(Kosztolányi Dezső)

Olvasás és ölelkezés leginkább abban hasonlít egymáshoz, hogy a bennük kibomló idő és tér merőben különbözik a mérhető időtől és tértől.

(Italo Calvino)

A jó utazó nem tudja, hova tart, és a tökéletes utazó nem tudja, honnan jött.

(Lin Jü-tang)

A barát az az ember, aki mellett hallgathatok, más szóval nem kell tőle féltenem belső kertjeimet, hegyeimet, vízmosásaimat és sivatagaimat, mert nem fog beléjük taposni.

(Antoine de Saint-Exupéry)

Azok viszik előre a történelmet, akik adott pillanatban fel tudnak lázadni ellene.

(Albert Camus )

Az ateista legrosszabb pillanatai közé tartozik, amikor igazán hálás, de nincs kinek hálát adnia.

(Dante Gabriel Rossetti)