Macskaköröm

Nem az számít, hány könyved van, hanem az, hogy milyen jók a könyvek. Meghatározott tárgykörben mozgó olvasás haszonnal jár, az ide-oda kapkodás csak szórakoztat. Aki el akarja érni kitűzött célját, csak egy úton haladjon, s ne kóboroljon sokfelé, mert az nem haladás, hanem tévelygés...

(Lucius Annaeus Seneca)

Tapasztalat – így becézzük tévedéseinket.

(Oscar Wilde)

A magányra szükségem van, mint a levegőre. Ha sokat vagyok idegenek között s nem vonulhatok vissza otthonomba: – mintha a lelkemet vesztettem volna el!

(Füst Milán)

Úgy tudni, azt követően vonta meg a New York az íróktól a tintát, hogy Karinthy véletlenül kidöntött egy félüvegnyit egy pamlagra. Attól kezdve csak ceruzát kaphattak a pincértől.

(Molnár Ferenc)

Isten halott: ám az ember természete már csak olyan, hogy talán még évezredekig lesznek barlangok, amelyekben megmutatják az Isten árnyékát. - És nekünk [...] még az árnyékát is le kell győznünk!

(Friedrich Nietzsche)

Az egyedüli lehetséges szabadság a halállal szembeni szabadság. Az az igazán szabad ember, aki a halált olyannak fogadja el, mint amilyen, egyszersmind a következményeit is elfogadja - vagyis az élet hagyományos értékeinek felforgatását.

(Albert Camus)

Amilyen jó menni, ugyanolyan jó jönni is. És minél messzebbre megy az ember, visszafelé jövet annál nagyobb lesz a hazája.

(Rockenbauer Pál)

Az írás az halászat: az ember fejében ott van egy gondolat; hórukk, a nyelv hálójával neki kell feküdni s húzni. A nagy gondolat csak bizonyos fogásokkal húzható ki.

(Németh László)

Igaz ember, világpolgár csak az lehet, aki képes névtelenségbe vonulni, aki meg tud szabadulni hamis énjétől.

(Bohumil Hrabal)

A szerelem olyan, mint a puskapor: robban és elhamvad. Az első szerelemnek nincsen robbanó ereje. Eszményi világból jő virágillatos tavaszt ébresztve szívünkben. Csodás örök emlékképpen kísér el minket - elmúlásunkig.

(Hubay Jenő)