Macskaköröm

A remény mosolyogva lépi át az új év küszöbét, miközben azt suttogja: „ez az év boldogabb lesz”.

(Alfred Tennyson)

Ha bizonyosak lehetnénk január 1-jén arról, hogy december 31-én meghalunk... Milyen más lenne a gondolkodásunk, munkánk, magunk viselete! Mennyi sok izgalmat ismernénk haszontalannak! Mennyi sok emberre néznénk több szeretettel! Milyen hálásak lennénk csak egy szép napos időért! Egy jó vacokért! Egy tányér ételért! Milyen érdeklődés nélkül olvasnánk a politikát, börzét és nyílt téri nyilatkozatokat!

(Gárdonyi Géza)

Szilveszterkor lépjük át az új év küszöbét, s az elmúlás szomorúságán átragyog az újrakezdés mosolya.

(Pilinszky János)

Egy este a jövő már múlt lesz. Akkor visszanézünk, és látni fogjuk az ifjúságunkat.

(Louis Aragon)

Én gyűlölök mindennémű közhelyet, s néha csak azért őrzöm meg magamban az érzéseimet, mert leírásukra nem találnék más szavakat, csupán olyat, amelyből kicsépeltek már minden tartalmat és jelentést.

(Jane Austen)

Az emberek agyafúrt aljassága, mérnökien kitervelt becstelensége idővel már nem dühít, inkább elszórakoztat, néha elkápráztat. Úgy látszik, ez az igazi emberi műfaj, ebben igazán nagy, emberi az ember: az aljasságban és a becstelenségben.

(Márai Sándor)

Ünnepeld meg a karácsonyt a magad módja szerint, nekem pedig engedd meg, hogy én is a magam módja szerint ünnepeljem meg!

(Charles Dickens)

Gondolkodás nélkül tanulni: felesleges vesződés; tanulás nélkül gondolkodni: veszedelmes.

(Konfuciusz)

Az ádventi várakozás hasonlít a megemlékezéshez, de valójában mindennél távolabb áll tőle. Valódi várakozás. Pontosabban úgy, ahogy a szeretet mindennél valóságosabban vágyakozik az után, akit magához ölel és örök újszülöttként a karjai között tart.

(Pilinszky János)

Ha ajándékot kapok valakitől, szinte mindig az a vége, hogy elszomorodok tőle

(J. D. Salinger)