Kelet felé már virrad is, az ég pereme sugaras,

a városfalra fölrepül, kukorít a kevély kakas.

Lejárt a vízióra már, de a korhely tivornya áll,

de halkul, hold, csillag kihúny, a hajnal a városra száll.

A hal alaku kulcs forog tizezer kicsi kapuban,

a Palota, a Vár fölött a szarka száll, varjú suhan.

(Kosztolányi Dezső fordítása)