A közelmúltban tartották a Három Szerb kávézóban Molnár Zsolt Trianon-kislexikon című kötetének bemutatóját. A viszonylag kis terem zsúfolásig megtelt, az előtérben is sokan ácsorogtunk. Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztosa és Dunai Mónika, a szerző lakó- és munkahelye, Rákosmente országgyűlési képviselője szívhez szólóan, okosan érvelt e hiánypótló kötet mellett. Balázs Géza professzor, a kiadást felvállaló Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságának elnöke a kötet megvalósulásáról szólt. Havas Juditnak és a Kultszó Egyesületnek a trianoni békeszerződés körülményeit felelevenítő, megrázó műsora éppen e témába (húsba) vágott. A Csillag Születik 2011-es vetélkedőjének székely győztese, László Attila pedig csodálatos hangjával, két dalával lelkesítette a megjelenteket. Molnár Zsolttal, a Trianon-kislexikon szerzőjével Cservenka Judit, az igényes riportjairól ismert újságíró beszélgetett. Tulajdonképpen elegendő is lenne elcsenni, idekoppintani az ott elhangzottakat, de nem illik. Így hát saját kérdéseimmel kerestem meg az alkotót. – Kovács katáng Ferenc interjúja.

Kovács katáng Ferenc: A kötet előszavában a következőket írja: „Tucatszámra lelhetők fel különböző történeti fogalomtárak, (kis)lexikonok, adattárak, ilyesfajta tematikus gyűjtemény azonban kevés van. A Trianon-kislexikon ezt az űrt kívánja betölteni. A téma iránt különösen érdeklődő történelemtanárként, a mindennapi tanítási gyakorlatot ismerve úgy válogattam össze a szócikkeket, hogy egy általános vagy középiskolás tanuló minden olyan kifejezést megtaláljon, amely Trianonhoz szűkebb vagy tágabb értelemben kapcsolódik.” – Elképzelhető, hogy ez a kislexikon valóban eljut a közeljövőben a célközönségéhez? Ott lesz minden iskola könyvtárában? Netán némely e-könyv formájú történelemkönyv mellékleteként? 

Molnár Zsolt: Szeretném, ha minden magyar iskola könyvtárában ott lenne, a kiadó tervei között szerepel, hogy a Kárpát-medence valamennyi magyar tanítási nyelvű oktatási intézményébe eljuttassa a könyvet. Reméljük, sikerül ehhez még további anyagi forrásokat is szerezni.

KkF: Bocsánat a pimasz közbeszúrásért, hogy lehet az, hogy eddig nem láthattunk hasonló kötetet? S hogy lehet az, hogy most mégis megszületett? Kin, min múlik az ilyesmi? 

MZs: A rendszerváltozás előtt tabunak számított Trianon, az 1990 után eltelt három évtized alatt viszont sok komoly kiadvány jelent meg a témához kapcsolódóan, köztük olyanok is, amelyek segítséget nyújthatnak a közoktatásban. Kislexikont készíteni eddig nem jutott eszébe senkinek. Tehát mindenképpen kell egy ötlet, s kellenek olyan emberek, akik felkarolnak egy ilyen elképzelést. Az ötlet az emlékév kapcsán könnyen megszületett, hiszen már több mint két évtizede foglalkozom mélyebben a témával, viszont a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságának támogatása nélkül nem valósulhatott volna meg. Ezért mindenképpen köszönet illeti a Társaságot és elnökét, Balázs Géza professzor urat, aki támogatta az elképzelést, sőt ötleteivel segítette is a munkámat.

KkF: Milyen előkészületet igényelt a gyűjtemény összeállítása? A járvány nem akadályozta a könyvtári kutatásban?

MZs: A kötet elkészítésének terve nyáron született meg bennem, miután előadóként részt vettem a Partiumi Nyári Szabadegyetemen, s két hónap múlva már ki is jött a könyv a nyomdából. Többen megkérdezték, hogyan lehet egy ilyen munkát ennyire rövid idő alatt elkészíteni. Nagyon egyszerű a válasz: valóban két hónapot vett igénybe a lexikon összeállítása, de ebben a kis könyvben benne van több mint húsz év megszállott érdeklődése. Így tehát tudtam, hogy mit kell keresni, hol találom meg azokat a szakirodalmakat, amelyek segíthetnek, s szerencsére legtöbbjük otthon volt a könyvespolcomon, így csak minimális könyvtári kutatást kellett végeznem. Tehát a járvány nem akadályozott a munkában, sőt, több időm is volt, mivel nem voltam hosszabb nyaraláson.

KkF: A korszerű tanárképzés egyik szorgalmazója Eötvös Loránd volt, aki határozottan megszabta a célokat is: „Képezzük tudósokká középiskolai tanárainkat azért, hogy tanítani tudjanak, de azért is, hogy pályájukon, amely földi javakkal, dicsőséggel és bizony még az érdemelt elismeréssel is alig kecsegtet, ne bénuljon el erejük a mindennap ismétlődő feladatok iránti közönyösségben…” Középiskolai tanárként tudományos munkát is végez, könyvet ír. Ezek szerint igyekszik Eötvös Loránd célkitűzéseit, útmutatásait követni?

MZs: Ezek a célkitűzések részét képezik a tanári hitvallásomnak. Innovatív pedagógusnak tartom magam, így folyamatosan arra törekszem, hogy maradandót alkossak ebben a világban. Hiszek abban, hogy példaképként kell viselkednem a tanítványaim előtt, amit tettekkel is bizonyítanom kell, nem csupán szavakkal. A tudományos kutatásra mindig fontos szakmai innovációként tekintettem. Jó érzéssel tölt el, amikor saját magam által felfedezett, feldolgozott ismeretanyagot közvetíthetek a diákjaimnak.

KkF: Kérem, szóljon néhány szót a hivatásában s a tudományos tevékenységében kitűzött céljairól és további könyvterveiről!

MZs: Az említett nyári partiumi előadásom a Trianonnal kapcsolatos köztéri emlékművek történetével, szimbolikájával foglalkozott. Ezt a témát szeretném majd egy könyv formájában feldolgozni. Illetve – ha lenne rá anyagi forrás – szívesen továbbfejleszteném a Trianon-kislexikont is a későbbiekben. A szócikkek bővítésén túl például illusztrációkat is lehetne benne elhelyezni (képek, térképek), amelyek a célközönség számára még vonzóbbá tehetnék a könyvet.