A Gyalu, a spíler című kötet bemutatója 2018. május 31-én, 19 órától lesz
a Petőfi Irodalmi Múzeum
Lotz-termében (1053 Budapest, Károlyi u. 16.)

Részlet Farkas Wellmann Endre kötetéből

A tudományosságon innen és túl mindig ott van a valóság, benne a valóságban pedig az ember. Az érző, cselekvő, alkotó lélek, amely élete, életútja során alakítja az említett valóság vele kapcsolatos tényeit. Ez a könyv is úgy szól a néhai Gelu Păteanuról, a sokunk által szeretett Gyalu bácsiról, hogy nem szeretné átadni emlékét a pusztán tudományos tényekkel operáló irodalom- vagy politikatörténeti emlékezetnek, hanem megkísérli a költő, a politikus és elsősorban az ember élettörténetének megértését, fontosabb stációinak rögzítését.

Tehát a tisztelet és a megbecsülés, valamint az igazság, a valós történések megértésének jegyében jelenik meg ez a dokumentumgyűjtemény, megszólaltatva azokat az embereket, akiknek közük volt hozzá és akik elmesélik közös történeteiket.

Gyalu bácsi személye és küldetése a mai napig fontos, referenciaértékű és előremutató, bár majdnem harminc éve eltávozott közülünk. Azóta sem tudunk a szabadságnak egy ennyire megszállott újabb apostoláról, ennyire tisztán gondolkodó zsenijéről, aki a román–magyar együttélés ennyire meggyőződéses harcosa lenne, olyan, aki a gyakorlatban is bizonyítani tudta, hogy elméletei helyesek és hogy a nacionalizmus bármely offenzív formája értelmetlen. Abban hitt, hogy a kölcsönös megértés alapja a kulturális közeledés, egymás kultúrájának megértése. Ez a hit áll fordítói életműve mögött, amelynek hatvankötetnyi magyar irodalmi mű veretes román fordítását köszönhetjük, köztük Arany János Toldijáét, amelyet mintha csak maga Arany írt volna meg román nyelven is.

Mégis, ezt a derék román embert a mi magyar nyelvünk babonázta meg annyira, hogy egyetlen, tudatosan kötetként építkező szerelmesvers-gyűjteményét, a Levelek a Fekete Madonnához címűt magyarul írta. A magyar nyelv szerelmese volt, Petőfi imádója, eszméinek, a szabadságnak és a szerelemnek nagy apostola és tiszta szívű követője, de áldozata is. Nyilván véletlen, hogy épp a Petőfi kultuszához kötődik ez a fantasztikusan nagy szerelem is, amelyről a versei szólnak, s amelynek egyik helyszíne épp Fehéregyháza, ahol Petőfi elestét tudni véljük.

Ugyancsak Petőfihez kapcsolódik életének az a meghatározó pillanata, amikor 1990 márciusában, a fehéregyházi nyilvános beszéde után végleg el kellett hagynia Romániát, hátrahagyva mindazt, ami addig az életét jelentette. Hitt a saját elveiben, önnön küldetésében és tökéletesen megtanult együtt élni a politikai rendőrség hiénáival egyazon élettérben, és kitartott a végsőkig. Akkor jött el, amikor már nemcsak őt, hanem a gyerekeit is rendszeresen halálosan megfenyegették.

Magyarországon megújult erővel folytatta otthon elkezdett harcát, mindaddig, míg egy stupid, hirtelen jött betegség túlságosan korán a halálba küldte.

A többi talán kiderül e könyvből, amely igyekszik olyan lenni, mint Gyalu bácsi élete volt: eklektikus, szókimondó, néhol romantikus, de igazságos és őszinte.

(Magyar Pen Club – Antropocentrum Kulturális Egyesület, 2018)