2019. augusztus 1-én a romániai Craiovában az UEFA azaz az Európai Labdarúgó Szövetség Bajnokok Ligája mérkőzéssorozatában került sor a Budapesti Honvéd és az Universitatea Craiova visszavágó labdarúgó-mérkőzésére. Craiovát, ezt a háromszázezer lakosú olténiai várost, régi magyar nevén Királyit,már a 15. században is említik az írásos emlékek. Dél-nyugat Romániában, a román–bolgár határhoz közel található, a román autógyártás egyik központja.

Az Universitatea Craiovát 1948-ban alapították a Romániai Egyetemisták Nemzeti Szövetségének együtteseként. A nyolcvanas években többször is jó eredményeket ért el az UEFA Bajnokok Ligájában.

Idén az első Honvéd-Craiova találkozót Győrben játszották le, ahol gól nélküli döntetlen lett az eredmény. Már ekkor is megmutatkozott a román szurkolók elszántsága, a nagyobb botrányokat azonban a rend fenntartóinak sikerült megakadályozniuk.

Az augusztus elsejei visszavágó mérkőzés alkalmával viszont már a meccs előtti estén kitűnt, hogy itt nem csak egy labdarúgó-mérkőzés visszavágójáról van szó: a magyar szurkolók szállását a magyarokat gyalázó, a járműveiket is veszélyeztető, agresszív tömeg szinte ostrom alá vette. A helyi rendfenntartók pedig egyáltalán nem vették komolyan a helyzetet. Másnap is, már a stadion bejáratánál igyekeztek megalázni a magyar vendégeket, azt követelték, hogy belépéskor adják le az öveiket, ahogy ez a bebörtönzöttek esetében szokás. Ez természetesen a román szurkolókra nem vonatkozott, így a magyar biztonsági emberek közbelépésével sikerült elejét venni a procedúrának. Szintén ők érték el, hogy a magyar szektorban is árusítsanak legalább némi hirtelenjében előkerített enni- és innivalót. Azt azonban már nem tudták elérni, hogy a román szurkolók petárdáikat, hanggránátjaikat ne igyekezzenek folyamatosan a magyar vendégek közé dobálni. És persze azt sem akadályozta meg senki, hogy a döntetlenre álló mérkőzés során botrányos történelmi példálódzással, a magyarság számára tragikusan végződött Trianoni Békediktátum csúfondáros emlegetésével, a „Döglött magyar a jó magyar” szlogen skandálásával ne folytasson a román szurkolótábor lélektani hadjáratot nemcsak a vendégcsapat, de az őt kísérő kétszáz lelkes szurkoló ellen is. Sőt: a román szektorban felmutattak egy 1919. augusztus 4-ére, Budapest román megszállására emlékeztető, nagyméretű táblát is. A legtöbb mai magyar korosztály tanulmányai során sosem hallott azokról a vészjósló időkről, amikor az 1. világháborút megnyerő katonai szövetség tagjaként a román hadsereg megszállta Magyarországot. Az a hadsereg, amely 1918-tól fokozatosan és szinte minden hivatalos magyar katonai ellenállás nélkül már elözönlötte Erdélyt. Elfoglalták a vasútvonalakat, a történelmi és gazdasági létesítményeket, és ráadásul átadták a Román Királyság rövid határidejű ultimátumát, amely felszólította Magyarországot a román király fennhatósága alatt egy román–magyar unió létrehozására is. Az, hogy mindez nem végződött még több véres áldozattal és az ország teljes kifosztásával, csak annak köszönhető, hogy a Szövetséges Katonai Ellenőrző Bizottságban 1919 augusztusa és 1920 februárja között Harry Hill Bandholtz tábornok lett az USA képviselője. Ő állíttatta le a román hadsereg garázdálkodását, visszafordíttatta például a Magyar Nemzeti Múzeum kincseit elszállítani igyekező román autó- és társzekérkaravánokat.

Elgondolkodtam azon, hogy a Honvéd-Craiova mérkőzés magyar nézőseregéből vajon hányan tudták, hogy mire is emlékeztetett az a nagyméretű firkálmány? Pedig Bandholz tábornok szobra ott áll a budapesti Szabadság téren, az USA nagykövetsége előtt. A századik évforduló alkalmából érdemes legalább egy szál virággal felkeresni.

Mezey Katalin