Egy egyáltalán nem száraz könyvről

Gáspár Ferenc írása Cserna-Szabó András Extra Dry című regényéről

Sajnos, a recenzor néha nagyon mellényúl, mivel nem szeret rosszat írni. És a recenzor ezúttal úgy érzi, hogy Cserna-Szabó András legújabb könyvéről nehéz jókat összehozni, mert a kötet első száz oldala valamiféle könnyed mai regényt sejtet, aminek nem könnyű leírni a tartalmát – súlytalan ez a tartalom, néha olyan, mintha nem is lenne –, azonkívül, hogy Magyarországon játszódik. – A recenzor már majdnem félredobja a könyvet, amikor a kötet egyharmada körül mégiscsak elfogja az ún. flow érzés. És ha ez az érzés József Attilával szólva nem is éri el a „világ tengelyét” vagy a hegyfokot, ahol „terített asztal úszik”, de azért közel jár hozzá a szerző nemrégiben megjelent regényét, a sejtelmes című Extra Dry-t olvasva.

Tehát először azt gondoltam, nincs itt semmi extra. Semmitmondó mai szereplők élik budapesti semmitmondó életüket, ahol a legnagyobb poén az, amikor az egyik női szereplő azt mondja a másiknak: látszik, kialvatlan vagy, mert karikás a szád, és itt a szexuális kielégítés orális módjára céloz. Ám egy ponton, úgy a regény egyharmadánál történik valami szokatlan: az egyik hősnek a Tisza-parton megjelenik a Halál, ráadásul Bergman Hetedik pecsétjéből lép elő, és a hős menyasszonya mintha látná is őt és férjét ellebegni a végítéletre jellemző viharos időben, a túlpart felett az égen.

Innentől kezdve szürreális bukfencet vet az irodalmi játék. Filozófiai dumával hódítani akaró professzorról és alkalmi, de annál tüzesebb kedveséről derül ki, hogy ők voltaképpen imádkozó sáskák, s a nő az aktus, vagy inkább aktusok végén leharapja a hím (vagyis a professzor) fejét. Máskor egy vidéki riportra induló szereplő hirtelen Hófehérke történetében találja magát (Jancsi és Juliskával, s még ki tudja, mivel keverve), haldokló öregasszony mesél fiatalkori élményéről, a nyilasokkal való tragikus találkozásról. S ha ez nem lenne elég, mindeközben a főhős apósa szájából annak már réges-régen elhunyt neje beszél.

Nagy kavar ez, néhol igazán vicces, máshol horrorisztikus, és tele van irodalmi és kultúrtörténeti utalásokkal. Megszólal itt Kirillov Dosztojevszkij Ördögökjéből, szóba kerül Gribojedov, Kant, Schopenhauer, de még Platón is, hogy a végén egy igazán ördögi befejezéssel tegye fel a szerző az i-re a pontot. A regényben szereplő rengeteg divatos márkanév pedig – köztük a címben szereplő Hungaria Extra Dry pezsgő – az elsivárosodott fogyasztói társadalom „szárazságára” is utalhat.

Cserna-Szabó remekül keveri az abszurd humort a sokszor naturalista leírásokkal, a regény szövete a lét és nemlét filozófiai mélységeit teríti elénk szinte észrevétlenül. Kár, hogy egy-két félresikerült mondattal megosztó történelmi személyiségeket is belekever (Horthy Miklós, Kádár János), őket talán jobb lett volna kihagyni.

A Szálasi-korszakkal kapcsolatos betét – vagyis a nyilas körzetvezető megleckéztetése – inkább a szerző vágyálma; a végkifejlet pedig semmiféle pozitív energiát nem tartalmaz, mert a bosszúval, a kegyetlen önbíráskodással még egy abszurd regényben sem érthetünk egyet.

Bár valószínűleg ez sem véletlen. A modern és istenét elveszített ember istennek képzeli magát, akárcsak az őrült eszméjéért magát megölni is hajlandó Kirillov Dosztojevszkij regényében. Fjodor Mihajlovics megjósolta ugyan a jövőt – írja a szerző –, de ennyire ostobának és pusztítónak még ő sem látta. Az új barbárság kora ez, mondta John Lukács történész valamelyik művében, és Cserna-Szabó minden sorával ezt igazolja. Vörösmartyval szólva: nincs remény. Ezt érzi az ember, a humorba pácolt gusztustalanságok láttán. Mert filmszerű a könyv, néhol át is csap forgatókönyvformába, és csak erős gyomrúaknak ajánlott. És bár a már említett első száz oldal gyengeségéért kárpótolhat a regény többi része, tapasztalat, hogy ha a történet eleje nem vonzza be az olvasót, akkor nem fogja folytatni. A tanulság pedig lassan már lerágott csont. Jobban szeretnénk végre valami olyasmit olvasni, amiben az itt leírtnak az ellenkezője derül ki. Hogy van remény, van még március. Hogy gyönyörű az élet.

 

(Helikon Kiadó, 2020)