Czóbel Minka: Köd

Elsárgult fák levélzetére
Hull híves őszi permeteg,
Az est homálya ködbe olvadt, –
Szívem’ tavasz-vágy szállta meg.

Végig sivít az ősz fuvalma
Útszéli száraz giz-gazon,
A lég hideg, kihalt a tájék –
S én napsugárra szomjazom!