Címke: Smid Róbert

Élete vége felé állt elő a brit író D. H. Lawrence – aki itthon leginkább a Lady Chatterley szeretője című regénye miatt ismert – egy olyan elbeszéléssel, amely a szigetfikciók világképében alapvető fordulatot hozott…
Smid Róbert írása

Amikor a sziget kontrollálható környezetnek, ugyanakkor a rendkívüli állapot terepének is mutatja magát, gyakorta ad látleletet egy kor utópisztikus elképzeléseiről és bölcseleti belátásairól. Ennyiben pedig a szigetfikciók a társadalmi képzelet lenyomataiként is szolgálnak…
Smid Róbert írása

Alig akad olyan, az európai kultúrában szocializálódott ember, aki ha meghallja a „sziget” szót, ne jelenne meg előtte valami nagyon is konkrét kép. Például egy trópusi üdülőparadicsom strandja, a napágyak melletti asztalokon egzotikus koktélokkal; vagy egy görög sziget régi templomok és amfiteátrumok maradványaival; esetleg egy esős és nagyon zöld földterület Anglia vagy Skócia partjaitól nem messze…
Smid Róbert írása

A geográfus Yi-Fu Tuan szerint a sziget egyike – az erdő, a part és a völgy mellett – azoknak a természetes környezeteknek, amelyek alapvetően formálták az embernek az ideális világról szőtt álmait. Furcsán hangozhat a kontinensen lakóknak, és főleg nekünk, magyaroknak, akik többnyire olyan helyeken élünk, amelyeknek még tengerkapcsolata sincs, de a sziget az európai kultúra egyik meghatározó alakzata…
Smid Róbert írása

A hidegháború végével a tudományos fantasztikus művek, a sci-fi mutációjaként nyert egyre nagyobb teret magának, majd az ezredforduló után, a mind fenyegetőbb ökológiai krízisben vált különösen népszerűvé a cli-fi, vagyis a klímafantasztikum/klímafikció műfaja…
Smid Róbert írása

Az ökológiai tudatosság egyik jelszava manapság a „Think Global, Act Local!”, vagyis a „Gondolkozz globálisan és cselekedj helyben!” Ez az imperatívusz kétségtelenül arra a hitre épít, hogy egyértelmű ok-okozati viszony áll fenn az egyes ember személyes felelősségvállalása és az egész világot érintő természeti folyamatok között…
Smid Róbert írása

Az ökokritikában, illetve a természettel, a környezettel foglalkozó bölcsészettudományi kutatásokban – amelyek a nemzetközi tudományos színtéren a manapság divatos „environmental humanities” ernyőfogalma alatt szerepelnek – alapvetés, hogy a természethez való 21. századi hozzáállásunkat még mindig a romantika 19. századi elgondolásai határozzák meg…
Smid Róbert írása