Olvasat
Bene Zoltán
Néha, amikor rátör valami meghatározhatatlan, szorongató reménytelenség, csak fekszik, és bámulja a plafont, vagy a lábát, akár egy idegen testrészt, és úgy érzi, semmi esély soha többé semmire, hogy véglegesen és végérvényesen araszol, mit araszol, egyre gyorsuló léptekkel igyekszik a semmi felé… Bene Zoltán írása