Beszélő nevek
Radnóti Miklós Naplójában többször foglalkozik különféle nevek zeneiségével, furcsa hangzásával, de olykor a foglalkozással egybecsengő tartalmukkal is. Először 1939. szeptember 6-án írja le „tételesen is” gyűjtő szenvedélyét, mégpedig a következőképpen: „Névgyűjteményemhez: A piarista rendházhoz vezető uccában kapualatti cégtábla: Csintalan László női szabó. Ez majdnem olyan jó, mint a Selyem Eta női divatszalonja Szegeden, vagy a Görcsös János pedikűr a Sz. István körúton, avagy a Kopik Lajos cipész nem tudom hol, Bálint Gy. Gyűjtése. S Szegeden a Forró Erasmus papi szabósága, mint fülledt, érzéki név!” S hogy még 1940 okt. 27-én is találunk nála feljegyzett talált nevet, arra kell gondolnunk, hogy talán valami célja lehetett a gyűjtéssel: „A névgyűjteményembe való: Kukucs Miklós műszerek, szaküzlet.”
Valójában nem volt ambícióm az, hogy Radnóti gyűjteményét folytassam. Tudom, hogy sokan írtak hasonló témában furcsa nevekről, és ez leginkább a költőkre jellemző. „Tóth Gyula bádogos és vízvezeték-szerelő” – Weöres Sándornak egy cégtábla felirata tűnt fel, amely Az éjszaka csodái című 1940-es keltezésű versének egyik pentameter-sora lett; azóta a kutatók kiderítették, hogy pécsi sétája során valóban ezt látta, és a derék mesterember ott élt.
A névnek sokféle mágiája van. Amikor elkezdtem mindenes füzetembe firkálgatni, eleinte főleg apró jeleneteket, novellaalapokat, akkor kerültek a jegyzetek sorai közé az éppen hallott vagy látott nevek, amolyan nomen est oment igazolók. A legtöbb személy neve akkor „szúrt szemet”, amikor éppen nyilatkozott a televízióban vagy az újságban.
Legelőször azon lepődtem meg, amikor Beregszász polgármestere, Kontra Ferenc mondott valami bölcset az útkarbantartásról és a forgalomról. Aztán azon lepődtem meg, hogy Magyarország oroszországi nagykövetét ugyanígy hívták, azóta többfelé is vitte a diplomácia útja. 12 betű és időmértékes – amikor ezt lejegyeztem valamikor diákkoromban, akkor még azt gondoltam, hogy ilyen név csak a mi családunkban létezik.
De maradjunk a szakmai kérdéseknél, ezeket a példákat hosszú évek jegyzeteinek visszalapozásával mazsoláztam ki a füzetemből. Papp Tihamér ferences szerzetes Kárpátalján. Retkes József pedig kertészmérnök. Ennél is érdekesebb, hogy Retkes János viszont vegytisztító kisiparos.
Kocsi Zoltán a magyarországi fogathajtók szövetségének elnöke. Széll Norbert vízi mentő a Balatonon. Valamiért talán az is jellemző, hogy Schanda Balázs éppen alkotmányjogász. Azon már meg sem lepődöm, hogy Medve Bence méztermelő. Olyan is akad viszont, aki rácáfol a saját nevére, azt olvasom a bulvársajtóban, hogy „Czinege Lajos helikopterről, géppuskával lőtte a muflonokat.”
Végül következzen néhány jellemző néveset az egészségügyből. Amikor a rendelőben vártam a soromra, előttem szólították Sánta Istvánt. Nagyon nehezen tudott csak mozogni, mert mankóval járt. Torkos Attila Szegeden fül-orr-gége szakorvos. Dr. Sülth Miklós pedig cukrász, szívesen megkérdezném tőle, miből írta a doktoriját. Az egyik budapesti kórházban dr. Retteghy Tibor a belgyógyászat főorvosa, de találtam hasonló nevet az ügyvédek között is: dr. Retteghy Istvánt.
Kontra Ferenc