Berzsenyi Dániel: A Szonetthez
Cypris rózsalehellete
Nemzett Laura ölén téged, alak Szonett!
Zengvén lelkes ezüstszavad,
Megnyílt a buta kor százados éjjele;
Hellász napja dicsőn derült,
S paeánt ömledezett a Capitolium.
Paeán! újra születsz nekünk
Ott, hol Koosz koszorús húga, az ősz Tokaj
A Bodrogra könyöklik, és
Eos lángjaival keble bujálkodik.
Hallom Dácia halmain,
Hallom zengeni már aeoli lantodat;
Fürtöd mádi aranygerezd
S tündöklő amazon-párta ölelgeti.
Üdvezllek, Helikon Kegye!
Jer, csókold, koszorúzd a te Kazinczydat!
Pólyád szebb örömébe mártsd
Lelkét, cyprusidat húrjaitól kizárd.
Múlass, zengj, enyelegj vele!
Vaucluse s Laura leend – Széphalom s Angyala…