Molnár Edit tenyésztővel beszélgettünk a csehszlovák farkaskutyákról. – Pánczél András interjúja.

Pánczél András: A csehszlovák farkaskutya egy igazán különleges, impozáns és nem is túl régi fajta. Beszélnél-e az eredetéről?

Molnár Edit: Valódi farkasvér csörgedezik az ereikben. Az 1950-es évek végén kezdték kitenyészteni – még akkor Csehszlovákiában –, a határőrség számára szerettek volna egy ütőképes munkakutyát, ezért a német juhászt a kárpáti farkassal keresztezték. Négy vonalon, négy különböző párosításból vitték tovább az utódokat. Igyekeztek szelektálni, mind küllemben, mind munkakészségre való alkalmasság szempontjából, így kezdték el kialakítani a fajtát.

PA: Mennyire sikerült a hibridekből valódi kutyát kitenyészteni, mennyire lettek alkalmasak a kijelölt feladatra?

ME: A határőrség annak idején nyomkövetésre, határsértők elfogására használta ezt az új fajtát. Rátettek a nyomra két-három kutyát, azok utolérték és leszedték a határsértőt, de klasszikus munkára, mint egy német- vagy egy belga juhász, nem vált be a fajta. Nyilván most már a több évtizedes tenyésztési folyamatnak, illetve a szelekciónak köszönhetően van egy-egy egyed, akivel lehet dolgozni – IGP-re gondolok, ez a sport-munkakutyázás. (IGP: Internationale Gebrauchshunde Prüfungsordnung – Nemzetközi munkakutya vizsgarend. Három ágazatból épül fel: nyomkövetés, engedelmesség, őrző-védő munka.)

PA: Mennyire lettek házi kedvencek? Mire használhatóak ezek a kutyák, azon kívül, hogy nagyon szép küllemű állatokról van szó?

ME: Most már nem hibridnek számít, hanem hivatalosan is kutya; az FCI, a Nemzetközi Kinológiai Szövetség által elismert fajta, törzskönyvezik őket, úgyhogy már nem keverékkutyákról beszélünk, hanem fajtatiszta, csehszlovák farkaskutya egyedekről. Nagyon okos, intelligens fajta, viszont nem az az élete, hogy egész nap az ember rendelkezésére álljon. Határozott bánásmódot igényel, egész kiskortól kezdve következetesen kell nevelni. Muszáj, hogy megtanulja eltűrni az emberi autoritást. Ebben fontos megtalálni az egészséges egyensúlyt, mert nagyon érzékeny is ez a fajta. Ha megtörik a bizalma a gazda iránt, azt nagyon nehéz újraépíteni.

PA: Mit örökölt a farkasvérből?

ME: Külleme abszolút farkas. Pici fülek, világos, borostyánsárga szemek, és a lábnyoma is megegyezik vad őseivel; ez a szalagozás, mindig a saját lábnyomába lép. Fáradhatatlan jószág. Szlovákiában és Csehországban a tenyésztésbe vétel feltétele, hogy 40 kilométert fussanak, amit egyébként gond nélkül teljesít egy ilyen kutya. Idegenekkel szemben általában bizalmatlan, ez is a farkasörökségből jön. Van nyitott, kedves egyed is, de az sem meglepő, ha csak a gazdájával hajlandó kommunikálni.

PA: Miért választottad ezt a fajtát?

ME: Véletlenül választottam. Elpusztult az öreg kutyánk, és aki mellette volt, depressziós lett. Amikor elkezdtem egy társat keresni neki, véletlenül megláttam egy hirdetést. Először egy kant akartam, de végül egy szukát hoztam el. Nem terveztem tenyészteni, de valahogy beszippantott ez az egész. 

PA: Kinek ajánlanád ezt a fajtát?

ME: Csakis rutinos kutyásoknak, akik elboldogulnak egy kicsit instabilabb, félősebb jószággal is. Annak való, akinek van ideje, türelme, és napi szinten akar és tud foglalkozni a kutyájával. Szorosan kötődik a gazdájához és annak családjához, szívesen van a gazda mellett, ezért kinti-benti tartás az ideális. Egyedül a lakásban hagyni nem lehet, mert magas energiaszintje miatt felügyelet nélkül tör-zúz, rombol. Hosszú távon nem viseli el a magányt, és bármin keresztülmegy, ha menni akar. A csehszlovák farkaskutya alapvetően egygazdás fajta, nehezen viseli a gazdaváltást, és az új embereket a családban. Ez alól talán csak a gyermek a kivétel, mert a farkasfalkában a kölyök farkasoknak abszolút kiemelt szerepük van. Így amikor a családban születik gyermek, a csehszlovák farkaskutya odaadóan fogadja. Nekem több kutyám is van olyan családban, ahol gyerekek vannak. Nyilván egyetlen kutyát sem hagyunk felügyelet nélkül kisgyerekkel, de nem tudok olyan esetről, ahol ilyen jellegű probléma adódott volna. Új feleség, új férj viszont már nehézkesebb.

PA: Ha jól tudom, az egyik farkaskutyád időközben terápiás kutya lett. Mit kell tudnia egy terápiás kutyának?

ME: Kutyás terápiában a kutya és a gazda együtt dolgozik, együtt is kell levizsgázniuk. Ez elég nehéz, kétfázisú folyamat. Van egy temperamentum vizsga, ami egy 40-45 perces folyamatos terhelés a kutyának különböző feladatokkal. Az engedelmességi feladatoknál vizsgálják a kontrollálhatóságot, de vannak olyan feladatok is, ahol a vérmérsékletét, nyugodtságát, megbízhatóságot nézik. Kihívás egy ilyen vizsga, de lehet rá készülni. A kiképzés során arra kell törekedni, hogy jól érezze magát a kutya ezekben a helyzetekben.

PA: Milyen egy kutyaterápiás foglalkozás? 

ME: Az ideális kutyaterápiás foglalkozás úgy zajlik, hogy van egy fejlesztő pedagógus vagy pszichológus, aki a foglalkozást irányítja, és alapvetően a kliensekkel foglalkozik. A kutya-gazda páros pedig a foglalkozás eszköze, és így kapcsolódik be különböző feladatokba, amit a fejlesztő pedagógus ad. Mi gyerekekkel dolgozunk, de lehet idősek otthonában, vagy akár pszichiátriai betegeknél is alkalmazni ezt a módszert. Amikor meglátják, hogy egy farkasszerű állat fog majd segédkezni, az néha sokkot okoz, de szerencsére az idő múlásával sikerült bebizonyítanunk, hogy működik, alkalmas a feladatra.

PA: Milyen a Te kenneled, mi a jellemző a Te kutyáidra? 

ME: Szép nagy „falkám” van, tenyészteni egy vagy két kutyával nem lehet. Vegyes a társaság. A kanok kicsit akaratosabbak, de egymással szemben tartják a hierarchiát. A szukák, ha kikezdik egymást, akkor soha többet nem lehet őket összeengedni, esetükben inkább az anya-lánya párosokat lehet jól együtt tartani.

PA: A filmiparban is megjelentek a kutyáid. Hogy néz ki egy ilyen forgatás, hol láthattuk már őket?

ME: Ha egy filmben farkasra van szükség, akkor általában csehszlovák farkast használnak a forgatásra. Egy-egy forgatásra „dublőrt” is viszünk, hogy ha véletlenül valami történik a szereplő kutyával, akkor legyen helyette másik, illetve a forgatás közbeni szünetekben is jót tesz a szereplőnek a falkatársa, a játékkal segít lefoglalni, illetve oldani az egzecíroztatás okozta fáradtságot. Az állataim szerepeltek már néhány filmben, mint például a Seasons of the Witches, vagy a Lost Kingdom, de magyar videoklipben is voltak; a Bagossy Brothers Company Visszajövök című dalának a végén is az én kutyáim szerepelnek.

A fotókat Molnár Edit készítette saját tenyészetében.