Szemelvények Szilágyi-Nagy Ildikó kötetéből

Január 16.

Volt egy ember, aki nyert egy autót. Egy Ladát, nyereménykötvénnyel. Lefényképeztette magát a Ladával, aztán eladta. Mindenki irigyelte. Később bérelt egy élelmiszerboltot a faluban, ahol lakott. A helyiek sokat loptak a boltból, és az ember tönkrement.

Január 17.

Volt egy ember, aki nem ismerte a nagyapját. Szerette volna megismerni, ezért halottak napján minden évben megterített neki. Kitette az ételt.

– Egyél, papi! – mondta. De a nagypapa nem jött.

Január 18.

Volt egy ember, akinek volt egy felesége. Nem értett az ember semmihez, de szeretett lapátolni, meg építkezni. Egyszer a felesége elhagyta, akkor a sufniban felakasztotta magát.

Január 19.

Volt egy ember, aki szeretett kutyákat megölni. Tartott otthon két kutyát, egy szukát és egy kant. A szuka évente kétszer tüzelt és kölykezett. Akkor az ember megölte az összes kiskutyát, de nem egyszerre. Beosztotta, hogy többször örülhessen.

Január 20.

Volt egy ember, aki gazdag és híres akart lenni, de nem volt tehetsége olyasmihez, ami híressé tehette volna. Jómódú lett ez az ember. Sok testvére volt, és mindegyiknek volt valami tehetsége. Amikor örököltek, ez az ember elvette a testvérektől az örökséget, és még gazdagabb lett.

Január 21.

Volt egy ember, akinek hentes volt a szakmája, de vassal kereskedett. Nem szerette igazán a vaskereskedést, de szeretett úszni. Egyszer rájött, hogy nem akar tovább vaskereskedő lenni. Búvárvizsgát tett, és most régészeti feltárásokon dolgozik.

Január 22.

Volt egy ember, egyszer daganata lett. Megműtötték, de sokáig nem ébredt föl az altatásból. Aztán felébredt, és nem törődött többé más emberekkel.

Január 23.

Volt egy ember, annak a férje katona volt. Amikor egy forradalom jött, a katona fejbe lőtte magát. Az ember egyedül maradt a két gyerekével. Felnevelte őket, és semmiben nem szenvedtek hiányt. Mégis az egyikük pedofil, másikuk skizofrén lett.

Január 24.

Volt egy ember, aki egy galériát vezetett. Sok alkalmazottat tartott, olyanokat, akik nem értettek a festményekhez.

– A művészettörténész én vagyok – gondolta ez az ember.

Január 25.

Volt egy ember, aki postán dolgozott egy faluban. Amikor új férfi költözött be, mindhez férjhez akart menni. A nőkkel undok volt, és visszatartotta a leveleiket.

Január 26.

Volt egy ember, akinek volt egy fia, akit gyógyszerésznek taníttatott. A fiú egyetemista korában benyújtott egy szabadalmat, aztán megölték a kollégiumban.

Január 27.

Volt egy ember, akinek az apjától elvették a földjeit. Mikor kárpótlás jött, elvi okból lemondott a testvérei javára. Így nem hagyott az unokáira semmit, csak az üldözöttséget és a nyomort.

Január 28.

Volt egy ember, aki nászajándékba kapott egy oroszlánt. Nem tudta, mit csináljon vele, de aztán összecsiszolódtak. A kertben tartja, egy kennelben.

Január 29.

Volt egy ember, aki feleségül vette egy párttitkár lányát. Jól jött neki a kapcsolat bármilyen helyzetben. Később el akart válni, de nem mert az apósa miatt. Mikor meghalt az apósa, a felesége megfenyegette, hogy egyértelmű legyen, neki is vannak kapcsolatai.

Január 30.

Volt egy ember, akinek ír hajós volt az apja. Tenger nélküli országban született ez az ember, és mindig vágyott a hajózásra. Sosem látogatott el Írországba.

Január 31.

Volt egy ember, aki táncolt, és sztár akart lenni. Egyszer egy sztár azt mondta neki, az a sztár, aki úgy viselkedik. Ezért úgy viselkedett, mint egy sztár, és az is lett.

Február 1.

Volt egy ember, aki félt a madaraktól. Mikor kicsi volt, az anyja ütötte, hogy fogjon meg egy madártollat. Mikor felnőtt, sokáig járt terápiára, mert nem mert a galambok miatt az utcára menni.

Február 2.

Volt egy ember, aki szerette az állatokat, különösen a zebrát. Mikor gazdag lett, befizetett afrikai szafarikra, és sok zebrát lelőtt. Kitömette a fejüket, és feltette otthon a falra. Volt, amelyiknek inkább a bőrét nyúzatta le.

Február 3.

Volt egy ember, aki lopott egy csónakot a Malom-tóról. Levitte egy barlangba, hogy majd tavasszal adja el jobb áron. Beomlott a barlang, nem fért ki a csónak. Ma is ott van.

Február 4.

Volt egy ember, aki asztalos volt. Nagyon szeretett rajzolni, ezért felvételizett a Képzőművészeti Főiskolára. Elhatározta, ha nem veszik föl, öngyilkos lesz. Felvették, és ma restaurátorként dolgozik.

Február 5.

Volt egy ember, óvónő egy falusi óvodában. Mikor az egyik gyerek a csoportjában megerőszakolt egy másikat, megfenyegette az áldozatot, hogy ne merje otthon elmondani. A gyerek nem merte elmondani, de a negyedik áldozat elmondta. A szülők megkérték az óvónőt, hogy mondjon le, de nem mondott le.

Február 6.

Volt egy ember, villanyszerelő. Nem szerette a feleségét, ezért elhatározta, hogy megöli. A feleségét hamarosan áramütés érte, amikor kipakolt a mosógépből. Volt egy lánya is, de azt is utálta. Hamarosan a lányt is áramütés érte.

Február 7.

Volt egy ember, aki nem volt zsidó, de szeretett volna az lenni. Feleségül vett két zsidó nőt, de nem vált be. Csak a vagyonukból részesült, de nem fogadták be igazán. Bosszúból elvette a vagyonukat. Egyszer megszeretett valakit, de a lány görögkatolikus volt, és vagyontalan. Ezért végül elhagyta a lányt.

Február 8.

Volt egy ember, apáca. Öreg volt, és a kórházban elmesélte, hogy Dél-Amerikában volt misszionárius. Tökéletesen beszélt spanyolul, aztán haza kellett jönnie, és soha többé nem beszélte a nyelvet.

A főnővér minden nap piskótát adott neki ebéd után.

Február 9.

Volt egy ember, aki akart egy fényképet péntek este. Egy férfit ábrázoljon, a fején öt kalappal. Minden kalap különböző legyen, és a férfinek ne legyen szakálla. Feltette a munkát Elance-re húsz dollárért, de senkit sem talált, aki hétvégén kerített volna egy férfit szakáll nélkül, és öt különböző kalapot.

Február 10.

Volt egy ember, börtönőr volt a felesége Baracskán. Elég rendes ember volt, és a felesége is. Kecskét tartott, a tejet eladta, vagy elcserélte lucernára. Jó házat épített, három gyereke volt, akik segítettek kaszálni a motoros kaszával.

Február 11.

Volt egy ember, egyszer felállt egy gyűlésen, és nyilvánosan beolvasott a díszvendégnek. A múltját feszegette, meg hogy nem képviseli a rábízott csoport érdekeit, viszont sok pénzt juttat az ismerőseinek. A díszvendég, már idős úr, csak barátságosan mosolygott, végül kivezették a rendetlenkedőt. De nem ez fájt neki a legjobban, hanem az, hogy az úrnak nem volt bekapcsolva a hallókészüléke.

(Magyar Napló, 2020)