Oscar Wilde: Impressions

1
LES SlLHOUETTES
Szürke fényrács a tengeren,
hol bús hangjával szün a szél,
sárgán, mint fonnyadt nagy levél
hintáz a hold visszfénye lenn.
Sík fövenyen, mint tiszta rajz,
bárka pihen; fedélzetén
kis matróz ugrál könnyedén,
villog a kéz, vidám az arc.
S sirály sikolt a vizeken
s jönnek nyakas nagy aratók,
dombélen barnán ballagók,
mint sziluettek az egen.
2
LA FUITE DE LA LUNE
Külső érzékeinkre köd
borul most, álommal rokon;
mély csönd ül most az árnyakon,
mély csönd ül az árnyak mögött!
Csak néha egy madár sikolt,
valami szomoru madár,
mely pár után hiába jár,
veri fel zajjal a bokort.
S egyszerre a hold elviszi
a fényes égről sarlaját,
felteszi felhőfátyolát,
sárga fátyolát… felveszi…

(Babits Mihály fordítása)