Czuczor Gergely csillagai
A sors istennői a Moirák a görög mitológiában, név szerint: Klóthó, azaz „Fonó”, aki a sors fonalát szövi, Lakheszisz, azaz „Sorsjuttató”, aki a sors fonalát a kezében tartja, valamint Atroposz, az „Elkerülhetetlen”, aki pedig elvágja e fonalat. A sorsában többé-kevésbé mindenki hisz, és talán érez valamiféle küldetést is, azaz tudja, mi a végzete, miért is született e világra. Azonban kevesen vannak olyanok, akik emellett mindvégig kitartva, célegyenesen haladnak a sorsküldetés útján. Ehhez ugyanis egy különleges fényszögsorozat, az ún. „Isten ujja” konstelláció adhat rendíthetetlen eltökéltséget.
1800. december 17-én hajnali 4 óra 27 perckor Andódon született meg az író, kinek születési adatait ismét csak Trentai Gábor nyomán készítettem el. Czuczor a Nyilas jegyében született, felkelő jegye pedig az e jegyet az ekliptikán megelőző Skorpió jegyében áll. Tűz és víz a két jegy, de mivel követik egymást, ezért különbözőségük nem okozott diszharmóniát Czuczor tudatos énje, azaz világlátása, és aközött, amit személyisége tükrözött. Annál is inkább így van ez, mivel ráadásul az aszcendensén ülő Neptunusz magát a személyes ént, mai kedvelt szóval az egót szinte semmissé teszi, jelentékteleníti. Ennek a planétának ugyanis tulajdonsága az elégedettség, hiszen magát a világlelket képviseli óraképünkben, azaz horoszkópunkban. A teljességet tehát – s ezért úgy mondják, amely házában áll az illetőnek e csillag, az idővel szinte lényegtelenné válik, hiszen ott a szülött eleve megtalálja a teljességet az életében. Ez nem jelenti azt, hogy Czuczor öntelt lett volna, sőt: a saját személye azért nem lett fontossá az életében, mert annak éppen a feladásával kapta meg a mindent. Persze azért a Skorpióban álló Neptunusz mégiscsak adott némi jelentőséget Czuczor személyiségének, és főképp erőt, no meg kutató szellemet. A Skorpió ugyanis eredendően nagyon öntörvényű, s szeret mélyebbre látni, keresi a rejtett mozgatórugókat, az elfeledettet, a titkokat. Uralkodó bolygója az alvilág uraként is ismert Plútó, mely költőnk horoszkópjának legmélyebb pontján, az eredetet jelölő IC-n áll. A Halak jegyében, tehát uralmi cserében a Skorpió Neptunusszal, ami azt jelenti, hogy a két planéta helyet cserélt: a Skorpióban áll a Halak jegy ura, a Neptun, s a Halakban a Skorpió ura, a Plútó. Ez egy igen kedvező konstelláció, mert kölcsönösen ismét erőbe hozza egymást a két planéta. Az IC főtengellyel együtt álló Plútó a múlt iránti különös érdeklődést jelzi: az ilyen emberek szívesen merülnek el saját vagy családjuk múltjának kutatásában, magasabb szinten pedig a nép, a haza történetének, múltjának, eredetének felfedezésében. Azt pedig, hogy ezt Czuczor a szavak szintjén tette meg, az jelzi, hogy a személyiség házában áll a Merkúr. Márpedig az ilyen ember a szavaknak szenteli az életét: mindenképpen beszédes ember, de magasabb szinten költők, írók jelölője Hermész bolygója a személyiség házában állva.
Így, költőként s íróként kezdte munkásságát Czuczor is, méghozzá teljes odaadással: a neptunuszi ego-megsemmisítő hatásra persze nem mellesleg a csuhát is magára vette, a bencés szerzetesi rendbe is belépett. S mikor már híres-neves költő volt, akkor lépett működésbe nála igazán a sorsát kijelölő Plútó az IC-n. Ez a kutató szellemű, a múlt ködein (Halak Plútó az IC-n) átlátó planéta ugyanis az úgynevezett „Isten ujja” fényszög csúcsán álló. Ez a fényszögsorozat sosem könnyű, mert két tanító jellegű fényszög, azaz ötjegyfény, illetve egy gyenge jó fényszög köt össze benne három bolygót: költőnk esetében a kutakodó Plútót a tradíciókat őrző Jupiterrel és a megújulást kereső Uránusszal. E csillagsorozat egy hosszú, elnyújtott háromszög képét ölti fel a képletében, ami egy égi ujjra emlékeztető alakzat – innen a neve. A leghegyesebb csúcsán ülő bolygó jelöli ki a célt, melyre a szülött sorsa felfűződik. Ez persze nem derül ki a tudatosság szintjén az illető számára azonnal, de a sorsa minden eseménye errefelé tereli. Múlt, szavak, kutatás, őshagyomány, szerzetesi élet, elmélyülés… minden arrafelé vezette Czuczort, hogy az első magyar szótárt megalkossa. Tette ezt kissé illuzórikusan és talán mai szemmel nézve tudománytalanul, egyfajta romantikus lelkesedéssel a szómagyarázatokban, ahogy azt az álmokban elmerülő Halak és Neptunusz szellemisége előírta neki. De éppen ettől olyan élettel, eleven érdeklődéssel teli és egyben lelkesítő is ez a szótár. Minden szó egy történetet idéz meg, egy mesét mesél, ahogy azt maga Czuczor Gergely és segítője, szótárának halála utáni befejezője, Fogarasi János is megélhették, megérezhették. Czuczor részéről azért is ment ez túl a tudományosságon, a száraz tényeken, mert olyan érzelmesen állt hozzá, ahogy azt a vizes jegyekben álló főtengelyek számára előírták.
Az átélésre, erre a mindenek megértésére képessé tevő konstelláció tette tán azt is, hogy annyi népies verset megírt, melyben szerelemről, mulatásról és efféle, a világi életben megtapasztalható élményekről írt. Annyi verset alkotott e műfajban, hogy állítólag több költeményéből lett valóban népdal, mint ahány Petőfi verseiből született. S talán a személyének ez a neptunuszi „átjárhatósága” és ellényegtelenedése tette, hogy dalairól mára tényleg sokszor azt hihetjük, a nép ajkán születtek. Meglehet, átlényegülési képességének eredménye, hogy sokan éneklik szavait, ha nem is tudják, kiét.
A sorsát kijelölő „Isten ujja” elvégeztette vele a nagy munkát. Sok kincset felhozott a múltból és saját jelenének néplelkéből. Elszórta köztünk e néplélek mélytengerének gyöngyeit. S a szavakét is, melyeket szépen sorban gyöngyfüzérré fűzött. E szellemi gyöngyhalász ékszerét úgy hívják: A magyar nyelv szótára. Szemezgessünk belőle szeretettel!
Végh Nóra

