A Vénusz egy kivételes bolygó: az óramutató járásával megegyező forgása naprendszerünkben egyedülálló. Ennek köszönhető az, hogy a többi planétával ellentétben e bolygó energiája nem a Nap felé (tehát szimbolikusan önmagunk felé) húzó, hanem kifelé áradó. Az egyénre gyakorolt hatása pedig abban nyilvánul meg, hogy az ember nem elvárásokat támaszt a másikkal szemben, hanem szeretettel és megértéssel fordul felé. Ráadásul e bolygó még abban is kivételes és különleges, hogy nincsenek pólusai. Így magában hordozza az egységesség és azonosság érzetét, s ezt sugározza szét a Naprendszerben. Csillagtérképünkön pedig a szeretetre való képességünket mutatja meg.

1883. december 16-án 9 óra 7 perckor Temesvárott született meg a nagy magyar építész és író, akinek képletét ismételten Trentai Gábor beállítása alapján ismertetem. Az elsősorban építészetéről ismert magyar polihisztor Napja a Nyilas jegyében álló, aszcendense azonban a szigorú Bak jegyébe esik. A Bak a falak, a határok, testünkben a bőr, a csontok, egyszóval a megtartó és határoló minőségek jelölője – nem is csoda, hogy Kós Károlyból elsősorban építész lett. Legelőször ebben ismerte fel a tehetségét, ami annak is köszönhető, hogy születési uralkodója, a Szaturnusz a négyes ház végén álló. Ez az életterület jelöli ki az otthont, a családot, a lakóhelyet, mindazt, ami az életünk alapját jelképező dolog. A személyiségjelölő, mely a fentebb jellemzett Szaturnusz, itt állása egyértelműen jelzi szülöttjének az élet alapjai megteremtésének fontosságát. A szigorú, korlátozó, de megtartó Szaturnusz ezért terelte szülöttjét e pálya felé. Ámde van itt még egy csillag: a Vénusz, mely szorosan az aszcendensén áll. E bolygó pedig a Bikában kezdődő négyes ház ura képletében, tehát kétszeresen is kijelöltetett Károlynak az életpálya. A házak, a falak teremtése ráadásul a Vénusz bolygó által megérintve többet jelent alapnál és védelemnél: a szépség és a szeretet is megmutatkoznak benne. És még ennél is több: a Vénusz ugyanis a szellem házának ura is egyben, amely a másik vénuszi jegyben, a Mérlegben kezdődik Kós képletében. Így az otthon, az eredet a szellemiséggel, a hittel, világnézettel és a személyiséggel is szorosan összekapcsolódnak. Ez a hármasság a magasrendűség és a származásban hordozott magasrendűség, azaz előkelő, nemesi eredet jelölője. Mindez természetesen megmutatkozik mindabban, amit Kós teremtett: a leglátványosabban és talán legmaradandóbban az építményeiben, ezekben a Vénusz által átitatott szaturnuszi remekekben. Amelyeknek legtöbbje egyben a szellemiség, a hit szilárd hordozói: hiszen leginkább a templomait ismerjük, noha épített kultúrházat, lakóépületeket, tejcsarnokot, iskolát, gyárat és még állati lakhelyeket is a Fővárosi Állat- és Növénykert lakóinak.

Ámde nem csak a szilárd bakos módján mutatkozott meg Kósban a szeretete természete. Nemcsak a fizikai síkon maradandó falaiban csillogtatta meg ragyogó Vénuszát, hanem a szavakban is. Hiszen a Bika jegye a hármas ház felét alkotja, a Vénusz így a kommunikáció életterületének társura. A szavak szép formába öntése ezért éppen úgy feladat volt Kós számára, mint a létezés, az ember által belakott terek fizikai határainak megalkotása. A gondok házában álló Merkúr valójában nem teszi könnyűvé számára a közlést. Talán ezért is van az, hogy eredendően nem az írói pályát választotta Kós, s erre épp a gond – ahogy azt csillaga is jelezte – vezette el. A Keleti Újság felszólítására kezdett el publicisztikákat írni, így csinált belőle élete derekán írót „az íróhiány és a bizonytalan egzisztencia”, ahogy ezt maga megfogalmazta. E kettős gond aktiválta a Merkúrját éppen a harminchatodik életévében, s ez az aktiválódás a képlete szerint is éppen ekkor volt esedékes másodszor az életében, hiszen a Bak jegyének hatodik fokán áll e planéta. (Az első aktiválódásra a hatodik életévében került sor, aminek nyilván csak családtagok lehettek az ismerői.) A gondok házában álló bolygó megmutatkozása sosem könnyű, gyakran betegségek formáját ölti fel az ember életében. Kósnak ezt sikerült kikerülnie, ilyenformám kapóra jöttek számára e másféle nehézségek. S ezért ne higgye senki, hogy a gondok házának planétája csak baj forrása lehet: Károly esete az élő példa rá. A mélységek, a tudattalanban őrzött generációkra visszamenő lelki kincseink is ezen a területen találhatóak. Ezért is szerette a történelmi témákat megragadni Kós Károly. Egyetlen verses formájú írása, az Atila királról ének a legrégibb eredettörténetünkről szól. E műben is már jelentkezik Kós Merkúrjának, azaz írói attitűdjének jellegzetessége: a harcias téma és a mitizáló pátosz. Merkúrja ugyanis a hadisten Marssal és a rejtekező tengeristen Neptunusszal is kapcsolódik, sajnos mindkettővel rosszul. Ráadásul a Mars és a Neptunusz is kedvezőtlen konstellációban állnak egymással. Talán ennek is köszönhető, hogy művei néha kissé esetlennek tűnnek, mert egyszerre hordozzák az erős békéltető szándékot és a bizonygató akaratosságot. Mégis, hol máshol lehetne összeegyeztetni ennyi ellentétességet, mint éppen a gondok isteni szférába belógó életterületén? Ott, ahol az ellentétek már nem is léteznek, mert egy emberi, egyéni felett álló perspektívából nézve feloldódnak. Ahogy az ókori bölcs, Herakleitosz mondá: „Az istenek előtt minden szép és jó és jogos…” Az emberi kicsinyességgel hogyan is törődhetne az, kinek ilyen csillagzata van? A Merkúrt besugárzó Neptunusz ízes erdélyi nyelvezettel áldotta meg őt, amely azonban, minthogy Hermész bolygója is a korlátozó Bakban álló, mégsem válik mértéktelenné, túláradóvá a műveiben.
A szintén e jegyben, a személyiséget kijelölő felkelő főtengellyel szorosan együtt álló Vénusz is a Neptunusz által befolyásolt, e csillag azonban már jó sugárzást kap az olvasztó, lágyítón elkeverő Neptunusztól. A Vénusz szeretete ezért sokszorosan áradóvá vált Kós Károly lényében, természetében. A Szaturnusz hatása mindezt maradandóvá tette. Ha az írásműveiről hajlamosak is vagyunk elfeledkezni, ámde az épületeiben annál inkább szembeötlő ez a maradandóság. Falai úgy ölelnek minket, mint ama legfénylőbb csillag lelkes lényei. Nevezzük őket Aphroditénak, Tündér Ilonának, avagy Szűz Máriának akár…

Végh Nóra