A modern kapitalizmust szokás azzal vádolni, hogy átalakította a tudástermelés logikáját. Az bizonyos, hogy a tudáshoz kapcsolódó fogalomkészletünk egyre inkább piacosodik. A think tankek világát éljük, a tanácsadó cégekét, és a tudományos kutatások is egyre inkább eladhatósági szempontokat vesznek figyelembe: a természettudományi területen ismerős lehet a szignifikancia-vadászat fogalma, vagyis statisztikailag kimutatható hatást kell produkálni két jelenség közt, anélkül esélytelen, hogy a kutatási eredmény közlésre kerül.

Ahogy bármilyen erőforrás-termeléshez vagy -elosztáshoz, úgy a tudáshoz is kapcsolódnak önkéntes formák. Ezek a közjót szolgálják, olyanok, mint egy település önkéntes tűzoltósága. Gondoljunk most egy pillanat erejéig ez utóbbira. Az önkéntes tűzoltóság látszólag nem egy kapitalista termelési logikát követ, mégis maga a szerveződés mélyen e környezetbe ágyazódik. Azt az igényt elégíti ki, amit a piac (legalábbis rentábilisen) nem tud, de attól még nagyon is létezik. Ezért kell a piacon kívüli logika szerint szervezkedni: önkéntesen, ingyenesen, a közjó érdekében.

Azért tartottam fontosnak mindezt kiemelni, mert az olyan kezdeményezések, mint a Wikipedia a tudástermelés területén, valahogy nehezen illeszthetőek az előbbi elméleti keretbe. Igen, valóban önkéntes tevékenységet figyelhetünk meg itt is, és igen, ez is ingyenes szolgáltatás, de valamiképpen mégis más. Nem olyan területen jelenik meg, ahol a tudástermelésnek ne lennének más, legalább ennyire hiteles formái. Léteznek tudományos folyóiratok, online tematikus híroldalak, ahol a nyilvánosságra kerülő információ egy erősebb szűrőn megy keresztül, mint a Wikipedián. Sok ilyen webes tartalom ingyenesen is elérhető, habár egyre több szolgáltató teszi fizetési fal mögé a tartalmait. Akkor mi lehet az, ami miatt mégis beleilleszkedik a (poszt)modern világ termelési logikájába a Wikipedia és a hozzá hasonló nyíltforrású tudástermelési csatornák? Hiszen itt az önkéntes tevékenység nem biztos, hogy jobban kielégíti a meglévő igényt, mint a piaci formák.

Van egy szempont, amiről a tudástermelés kapcsán gyakran megfelejtkezünk. E tevékenységre rendszerint úgy gondolunk, hogy a tudásfogyasztók mindig biztos információra vadásznak, a tényeket, a valóságot akarják megismerni. Valószínűleg a Wikipedia a legjobb példa arra, hogy ez nem igaz. A társadalom egyre szélesebb rétegei hozzászoknak ahhoz, hogy az információközlés csatornái közül mindegyik sajátosan keretez, egyik sem tud (gyakran nem is kíván) tökéletes képet alkotni a valóságról.

A felhasználó diverzifikálja az információszerzés csatornáit, és szinte mindegyikkel kapcsolatban biztos egy tényben: legalább egy kicsit mindenki hazudik vagy téved. Ez egy tudásszerzési játékot indít el, amiben a Wikipedia is szerepet kér magának. Olyan társadalomban élünk, ahol szeretjük egymás tévedéseit, pontatlanságait olvasni. Az egyes információközlési csatornák ugyan ellenőrzik az információt és forrásait (ahogy a Wikipedián is ez megtörténik), de sosem tudhatjuk biztosan, hogy a tudás, amihez hozzájutunk éppen milyen ellenőrzöttségi fázisban van. Ez nem csak a nyíltforrású oldalakra igaz: az online újságként működő oldalak is a hírversenyben kapkodva, néha pontatlanul közölnek információt, így a bizonytalanság érzetét folyamatosan közvetítik a felhasználók felé.

A Wikipedia is egy közösségi igényt szolgál, amit a kapitalista piaci logika más területen nehezebben termel ki: egymás tévedéseit, bizonytalan információit szolgáltatja nekünk, mi pedig szórakozva olvassuk őket és élvezzük, ha valamit jobban tudunk, ha pontosabb a tájékozottságunk, de azt is, ha valamely tudásunkban megerősít. A kapitalista piaci logikába beékelődött az a fajta posztmodern gondolkodás, ahol már senkinek sem hisszük el, hogy igaza lehet, de szeretünk egyszerre sok igaztalanságot befogadni.

Természetesen a Wikipedia sem egységes. Az angol nyelvű szócikkeknél, már csak azért is, mert a világnyelv miatt nagyobb a szerkesztői bázis, általában jobban ellenőrzött információt találunk. Ugyanakkor a lehetőség fennáll a nem igazolható tudás terjesztésére. E helyütt egy játékra hívnám az olvasót: 2011-ben (tizenhárom évesen) volt szerencsém egy pszichológiai témájú Wikipédia-szócikket írni, ahol lehivatkoztam saját magam egy meg nem írt művét. Ha rákeres, és még mindig megtalálja (és nem törölték a forrásellenőrök), gondolkodjon el azon, hogy ez már tizenkét éve változatlanul ott áll. És eszembe se jutott, hogy töröljem vagy megváltoztassam. Szeretem, ha valaki az én tudatlanságomban fürdőzteti az agyát.

Sarnyai Benedek