Pál Andrea Bernadett írása Halmai Tamás Senki a bíbor seregekből című Emily Dickinson-átiratairól

Emily Dickinson a XIX. század „rejtőzködő” költője, aki élete során alig publikált néhány verset – azt is névtelenül. Életművét – összesen 1789 versét – a források szerint lefűzve, ládájában őrizte a beavatatlan szemek elől, sőt még családja sem tudott a létezésükről. A szerző halála után ezek a művek önálló életre keltek, megjárták a nyomdákat, betöltötték a könyvek lapjait, teret hódítottak a világban.

Elég kimondanod,

s a szó halott –

van, ki ezt véli.

 Szerintem

épp ekkor

kezd élni.

(1212.)

Halmai Tamás fordításában könnyűszerrel bontakozik ki a dickinsoni világkép, amely pillanatok alatt magába szippantja az olvasót. A fordító részben eltér az eredeti szövegtől, változtat a versek szótagszámán és központozásán, segítve a magyar nyelvű adaptáció megértését.

A művek leggyakoribb témái a szerelem, élet és halál relációja, amit a költőnő sajátos – látszólag összefüggéstelen – metaforákkal, költői képekkel ábrázol. Jelzős szószerkezetei szokatlanok, ilyen például a lila hajó, nárcisztenger, tengerésztünemény, mégis a szürreális képek mögött komoly alkotói munka rejlik, a szavak nagyfokú többletjelentéssel bírnak. Jelképbeszédét olyannyira részletesen árnyalja, hogy többszöri olvasás esetén is fedezhetünk fel rejtett tartalmakat.

Ahogy előtte már sokan, úgy Dickinson is megpróbálkozott a szerelem eszményének megfogalmazásával – mindezt rendkívül egyéni módon. Nem patetikus vagy klisés, nem rideg vagy elutasító, pont annyi báj és nőiesség van benne, amitől az ember képes együtt rezonálni a költőnő érzéseivel. Szerelmi lírái mellet a magát keresőnek tartó nő munkái között olyanok is lapulnak, amelyek az isteni létforma kérdését boncolják. A verssorokban a hit megélésének különféle formái fedezhetők fel, sőt, egyes versek esetében az olvasónak úgy tűnhet, mintha az állítások paradox módon ellentmondanának egymásnak.

Csak az ima, csak az maradt,

ó, Jézus az egekben;

nem tudom, melyik a szobád,

kopogok ernyedetlen.

(502.)

Hinni: egyszeri alkalom.

Élettel örökölt juss.

Egy záradékot húz csak át,

s az ember koldus.

(377.)

Kötözz meg – úgy is szól dalom;

űzz messzire – mandolinom

nem hallgat el.

Megölhetsz – lelkem felkapaszkodik

kántálva majd a paradicsomig –

s ott is Uram leszel.

(1005.) 

Dickinson boldogságot, belső harmóniát, saját istent keres, amit legtöbbször természetközeli képekkel jelenít meg. Máshogy látja és láttatja a világot, ehhez kapcsolódik sajátos képrendszere; játszik a szavakkal, színekkel és formákkal.

Boldogságát nem az anyagi világban keresi, számára ez csupán társadalom szülte elvárás, ami valódi örömöt nem biztosít – vagy csak rövid időre. 1763. versében a hírnév hiábavalóságát méhecskéhez hasonlítja, hangja csábító, majd mégis fájdalmat okozva repül tova.

A hírnév: mint a méh.

Zizegve szól –

és zengve szúr –

és messze száll.

(1763.)

Megmutatja az élet mindkét oldalát, beszél a földi lét élvezeteiről, ugyanakkor felhívja figyelmünket, hogyan fordulhat mindez visszájára. Egyik alkotásában a siker kérdését tárgyalja, amely csak addig mámorítóan finom, amíg meg nem ízleljük.

Lehet övék a lobogó,

a bíbor hadból senki

oly pontosan

nem képes kifejezni,

mint a legyőzött – roncs fülébe

a haldoklónak

a diadal távoli zajai

tisztán hatolnak.

(67. Siker)

Nem harcol a halállal, képes elfogadni és együtt élni vele. Megéli a folytonosságot, léte állandóvá válik, ezáltal verseiben tisztelettel beszél a túlvilágról.

A Halálé a kétely,

a Léleké az érv:

kigombolja és leveti

porhüvelyét.

(976) 

Amikor a költő legyőzi félelmeit, gátlásai feloldódnak – Szemem csordultig rakománnyal (202) –, felfedezi belső énjét. Képei összhangba kerülnek, a mondatok töredékei letisztulnak, s a dickinsoni mozaikdarabkák összeállnak. Megérthetjük a versek mögötti tanításokat, olyan lételméleti kérdéseket tárnak fel, amelyek a mai ember számára is érvényesek.

Feltehetjük a kérdést: Emily Dickinson temérdek műve közül Halmai Tamás milyen szempontok alapján választotta ezeket a verseket? Talán mert a létezés ezen kérdései egyidősek az emberiséggel. Emily keresztény hitrendszere szerint a lélek halhatatlan. A kötet olvasása közben elgondolkodhatunk, hogy a költő művei által válhat-e halhatatlanná.

(Orpheusz Kiadó, 2023)