Végre, végre Oslóban nyitnak a templomok. S ami a legmeglepőbb, nemcsak a vasárnapi istentiszteletre várják a betérőket, hanem napközbeni elcsendesedésre is. Nem szokás ez errefelé sem a protestáns felekezeteknél (Magyarországon be régóta győzködöm lelkész és püspök barátaimat, hogy nyissanak – belül tágasabb!). Műemlék templomokba is szinte lehetetlen bejutni.

Ha barátainknak, ismerőseinknek szeretnénk eldicsekedni Róth Miksa egy remekével, akkor vagy ki kell várni a vasárnap délelőttöt, hogy bemehessünk, vagy ki kell fogni egy sötétedés utáni kóruspróbát vagy hasonló alkalmat, amikor világítás van a templomban, s így az élénk színekben pompázó üvegablak legalább kívülről megcsodálható.

Az oslói Fagerborg templomban a hármas tagolású Róth Miksa mű a feltámadt Krisztust ábrázolja. Az oltár felett, a kórusfalon látható. Eredetileg is ide tervezték. A középpontban a halál felett győzedelmeskedő Krisztus angyallal, földre borult Mária Magdolnával. Kétoldalt egy-egy római katona. Az 1903-ban felavatott templom számtalan stílus tudatos keverése ellenére is egységes, impozáns. Az akkoriban természetes égetett tégla helyett gránit borítású. A templombelső szecessziós jegyeket visel magán (pl. az orgonasípokat rejtő ablakkeret). Karácsonyi, húsvéti koncertjein számtalanszor megcsodálhattam kiváló akusztikáját is.

Még két templomot díszítő magyar alkotásról érdemes itt szót ejteni. A Sandefjord nevű délkelet-norvég kisváros protestáns templomában szintén fellelhető egy Róth Miksa alkotás, egy kör alakú ablak. A templom 1903-as felavatásakor a kórusfalon helyezkedett el. A ’60-as évekbeli átalakításkor az oldalgaléria fölé helyezték át. A viharos tengert lecsendesítő Krisztust ábrázoló mű témáját valószínűleg célzattal választhatta Róth Miksa. Sandefjord valamikor jelentős bálnavadász-központ volt, kikötője manapság is forgalmas. Lakossága hosszú időre visszanyúlva a tenger kiszolgáltatottja volt.

A dél-norvég Hvasser kistemplomában az apszis előtti két végfalon egy-egy, 1957-ben farostlemezre készült Gebauer festmény látható. Felfedezőutam eredménye az lett, hogy a templom mélyéről még négy Gebauer festmény került elő.

Gebauer Ernő a stájerországi Hartbergben született, 1882. január 17-én. Édesapja, Gebauer Gusztáv erdőmérnök. Édesanyja, Siebenlist Mária nagyváradi születésű volt, Szegeden nevelkedett. Tanulmányait Grazban kezdte, majd Pécsett a Magyar Királyi Állami Főreáliskolában (a mai Széchenyi Gimnáziumban) érettségizett. Ezt követően Budapesten tanult, a Magyar Királyi Mintarajztanoda és Rajztanárképezde növendékeként, a rajztanári képesítést 1905-ben szerezte meg. Ezután 1910-ig Székely Bertalan tanítványaként a művészeti mesteriskolán folytatta tanulmányait. Mint festőnövendék, többször vett részt olaszországi tanulmányúton. A mesteriskola befejezését követően egy évet tartózkodott Itáliában. Székely Bertalan igen nagyra értékelte kompozíciós érzékét. Gebauer Ernő egész életét freskók és seccók alkotásának szentelte. Vallási témájú művei elsősorban pécsi, Baranya- és Tolna megyei templomokban csodálhatók meg. Norvég felesége révén vált lehetségessé, hogy e távoli, egészen kicsi norvég település is büszkélkedhessen hat festményével.

Kovács katáng Ferenc