Kovács katáng Ferenc írása Steinar Opstad verseskötetéről

Steinar Opstad 1971-ben született norvég költő. Az Oslói és a Bergeni Egyetemen a német, a vallástörténet és az irodalomtudomány szakokat végezte el. 1996-ban jelent meg első verseskötete Tavler og bud címmel, amiért megkapta a Tarjei Vesaas debütdíjat. Azóta többek között Anders Jahres-díjban, a Norvég költőklub díjában, Aschehougdíjban, Sult-díjban, s a Svéd Akadémia Dobloug-díjában részesült. Kilenc verskötete mellett egy jelentős kortárs antológia összeállítása fűződik a nevéhez (Men sannheten kom som et dikt – 13 poesier, Kolon, 2003). Első magyar kötete 2020-ban jelent meg a Balatonfüred Városért Közalapítvány gondozásában, Vajna Ádám fordításában.

Steinar Opstad nem ismeretlen a magyar olvasók körében. Egy 2004-ben kiadott verskötet bevezetőjében (Északi fuvallat – norvég kortárs versantológia¹, Új Mandátum, Budapest) már szerepel, egyelőre csak a neve. Íme: „A 90-es évek: […] A költészet terén egy olyan ifjú nemzedék jelentkezett, amely a 60-as évek alkotógenerációjával ellentétben nem a múlt megtagadásával, forradalmian új szemlélet bevezetésével jeleskedik, hanem éppen ellenkezőleg, a hagyományokon alapuló megújulás híve. Tagjai szinte kivétel nélkül az Íróakadémiák növendékei voltak. Alkotásaikat tudományos módszerességgel hozták létre egy olyan korszakban, amikor nemzetközi kapcsolatok révén széles kitekintésük adódott a nagyvilágra, a mérvadó művészeti irányzatokra, tendenciákra. Ekkor mutatkozott be önálló kötettel Steinar Opstad (sz:1971), Espen Stueland (sz:1970), Gunnar Wærness (sz:1971), Tone Hødnebø (sz:1962), Torunn Borge (sz:1960-2014), Pedro Carmona-Alvarez (sz:1972), Markus Midré (sz:1975), Morten Øen (sz:1969), Nils-Øivind Haagensen (sz:1971), és még néhányan, akik az ezredforduló utánra értek be igazán.”

2005-ben egy folyóirat antológiában szerepel először három versével (Új tengert kéne teremteni – A norvég irodalom ma – Nagyvilág 3. sz. Bp. 2005). A Nagyvilág folyóirat 2005. 8. számában szintén megjelent három verse egy norvég-svéd költői blokkban. Mindkét esetben a Synsverk című kötetéből történt a válogatás (Kolon Forlag, 2002).

Kovács katáng Ferenc egyik verskötetében is felbukkan Steinar Opstad neve, de nem saját, hanem a neki ajánlott Csillagközi utakon című verssel kapcsolatban. (Ajánlott versek – kortárs skandinák szerzőknek, Pont Kiadó, Budapest 2009, 113-114. oldal).

Steinar hetedik verskötetének (Avhymninger, Kolon Forlag 2009) Lelepleződések című ciklusából való az a nyolc vers, amely 2011-ben egy folyóiratantológiában jelent meg (Hamsun gyermekei, Napút 7. sz., Bp. 2011).

2012-ben újfent csak a neve bukkan fel, ezúttal egy prózaversben:

szeptember huszadik napja

Antall Pistának

ha az ember antológiákat szerkeszt

s az évek is futnak, mint a másodpercek

időnként az összegzésre is módot kell találni

Ez itt a fordításaimban megjelent

norvég írók alfabetuma:

Sandra M Akseth Dan A Andersen Kjell Askildsen

Lisa C Baudouin Ari Behn Thomas Marco Blatt

Torunn Borge Pedro Carmona-Alvarez

Kolbein Falkeid Jon Fosse Ellen Grimsmo Foros

Johann Grip Cathrine Grøndahl Kjartan Hatløy

Frank Hiis Marte Huke Tone Hødnebø

Mona Høvring Erling Indreeide Brynjulf Jung Tjønn

Stig Beite Løken Cecilie Løveid Per Ivar Martinsen

Roy Normann Kristine Næss Steinar Opstad

Torgeir Rebolledo Pedersen Alf Prøysen Chr Refsum

Jon Ståle Ritland Endre Ruset Ingvill Solberg

Tone Gleditsch Stabell Ingrid Storholmen

Espen Stueland Tyra T Tronstad Silje Vethal

Morten Wintervold Gunnar Wærness Tina Åmodt

(Kovács katáng Ferenc: Ajánlott versek 2. Pont Kiadó, Budapest)

2015. november 24-én az Irodalmi Jelen folyóiratban részletek jelentek meg Steinar Opstad Kjærlighetstaperne – Dikt & aforismer című kötetéből (Kolon Forlag, 2015) Szerelemköltészet 59-61, 65-67; A vers és az élet 42, 44, 50, 51; Az élet és a vers 15-18, 20, 22, 23.

2017-ben a Pesti Magyar Színházban rendezett Norvég napon Steinar Opstad dél-amerikai útja miatt nem tudott részt venni, de három verse képviselte őt a Samle øksene inn for kvelden című kötetből (Kolon Forlag 2005).

Az Északi fuvallat, az Új tengert kéne teremteni és a Hamsun gyermekei című antológiákat szerkesztette és fordította Kovács katáng Ferenc.

S immár végre itt van a kezünkben Steinar Opstad magyar nyelvű gyűjteménye. 55 vers. Elegáns zsebkönyv, farzsebben, szivarzsebben könnyen magunkkal vihető. A fordítások alapjául Opstad Arbeid og drøm – 1996-2016 gyűjteményes kötete (Kolon Forlag, 2016), valamint a legújabb kiadású műve, az En varig lengsel (Kolon Forlag, 2019) szolgált.

Aki sommásan a tartalomjegyzékből kíván tájékozódni, az csalódni fog. Hihetné, hogy Steinar Opstad életművének világa csupán a család, az apa, az anya, a testvér (A testvérem, Az anyaság könyvéből, Az anyások dala, Apu ölében ülve, Meghányó apa, Az az érzés, ami az „apa” szóhoz…, Apám, fiútlan fiad voltam…, Én sosem leszek apa…), valamint az őket körülölelő szűk környezetből áll (pl. Meghasad az égbolt…, Amíg a kombájn learatja…, Tavaszi munkák, Öreg parasztok). Érdemes az első laptól az utolsóig végigolvasni a 65 oldalas könyvecskét, mert akkor kapunk valóságos keresztmetszetet Steinar Opstad eddigi nyolc kötetet számláló életművéből. A kötet fordítója keletkezési sorrendben hét verset válogatott az első kötetből (Tavler og bud, 1996), tízet a harmadikból (Anafabetisk, 2000), hetet a fent már említett negyedikből (Synsverk, 2002), ötöt az ötödikből (Samle øksene inn for kvelden, 2005), négyet a hatodikból (Avhymninger, 2009), tizenkettőt a hetedikből (Å, høye dag, 2013), hármat a fent szintén említett nyolcadikból (Kjærlighetstapene, 2015), valamint öt verset a legújabb kiadású kilencedik kötetből (En varig lengsel, 2019).

Egyedül a második, Den alminnelige (1998) című kötetet hagyta érintetlenül a fordító. Talán azért, mert a benne lévő négy „történet” összefüggő, 1-4 versszakos hosszú verslánc, nehéz lett volna kiragadni belőlük egyes részeket.

Vajna Ádám fordítása érzékeny, költői, s egyben igyekszik az eredeti szöveg hű tolmácsolására.

A fülszöveg ad némi tájékoztatást az olvasóknak Opstadról: „A líráját már a kezdetektől átszövő témák a hit és a kétség, a magány és a valahová tartozás igénye. Mindezek felett pedig végig ott lebeg a kérdés: elbeszélhetőek-e egyáltalán ezek az intim viszonyok?”, de jó lett volna legalább egy utószó keretében részletesebb tájékoztatót kapni a kortárs norvég líráról, s benne Steinar Opstad szerepéről.

(Balatonfüred Városért Közalapítvány, 2020; fordította: Vajna Ádám)

[1] Az Északi fuvallat, az Új tengert kéne teremteni és a Hamsun gyermekei című antológiákat szerkesztette és fordította Kovács katáng Ferenc.