Lucifer egykor utra tárja szárnyát

s borus országát únva száll az égben

e bús bolygónkig felleges sötétben,

hol ébren nyomja sok bünös a párnát

gőgje zsákmányi: egy sem lelve álmát.

És majd nyugatra dől a Rém a légben,

majd lyb homok fölött forog kerékben,

majd sarki hóra dobja gyászos árnyát.

S emlékezvén, hogy lázadt régi korban,

sebeit tépi tág zónákon át

mig egyszerre a csillagokra lát,

melyek a menny velője, s visszatorpan,

változhatatlan törvények hadát

sejtvén az ős csapáson csatasorban.