Arany János születésének 200. évfordulójához kapcsolódva 2017-ben indította el a Magyar Művészeti Akadémia a Hallgatni Aranyt! ingyenes hangoskönyv projektet, amelynek névadó ötletgazdája Rátóti Zoltán érdemes és kiváló művész. Az MMA Színházművészeti Tagozatának vezetőjével a www.hallgatniaranyt.hu oldal sikerének titkáról, a Nemzeti Színházban látható Morus Tamás alakításáról, a magyarföldi templom orgonájáról és Gyurkovics Tibor Nagyvizit című darabjának veszprémi színreviteléről beszélgetett Borbély László.

Borbély László: Sportmúltjára való tekintettel talán nem veszi zokon, ha úgy kezdem, hogy a hangoskönyv „hazai pálya” az Ön számára. Mások mellett Hamvas Béla műveinek avatott tolmácsolója. Az Arany János életmű hangoskönyvként való népszerűsítése azonban nagyformátumú társas vállalkozás. A 2017-es emlékév kapcsán jött az ötlet?

Rátóti Zoltán: Olyasféleképpen kívántuk tisztelegni Arany János életműve előtt, ahogy mások nem teszik. Akadémikus színészkollégáim örömmel fogadták az ötletet, hogy a magyar lírában egyik legszebben alkotó költőhöz méltót hozzunk létre. Az ötlet hamar visszhangra talált az MMA körében és a Magyar Tudományos Akadémia által létrehozott Arany János Emlékbizottságnál is. Arany munkássága immáron bárki számára hozzáférhető a www.hallgatniaranyt.hu oldalon. A hangzóanyag összesen 131 költeményt és mintegy 70 levelet foglal magában. Emellett irodalomtörténeti tanulmányok, kisfilmek, illusztrációk is fellelhetők ugyanott. A versanyag nem az életmű valamely korszakára vagy műfajára fókuszál. A legfőbb törekvés az volt, hogy hű valóságában ábrázoljuk Arany János emberi arcát, érzelmi világát.

BL: Szakértők is segítették a szerkesztést és a felvételek elkészültét?

RZ: A weboldalt kezdeményező és támogató MMA olyanokat kért fel a szerkesztői és szakértői feladatokra, akik évtizedek óta kutatói és gondozói a költő szellemi hagyatékának. Dr. Szörényi László, az MTA Irodalomtudományi Intézetének volt igazgatója, a köztestület levelező tagja; Dr. Korompay H. János, az Arany-életmű kritikai kiadásának sajtó alá rendezője és Dr. Kulin Ferenc, a XIX. századi magyar lírát – a Magyar Remekírók sorozatban – átfogóan bemutató antológia szerkesztője volt segítségünkre a munkában. A felvételek 2017-ben kezdődtek Markovits Ferenc rendező közreműködésével, aki a Magyar Rádióban szerzett sok évtizedes szakmai tapasztalatával támogatott minket. Akár a hangfelvételeken közreműködő több, mint hetven színművész nevében is mondom: a honlapot abban a hitben hagyjuk örökül magunk után, hogy talán ugyanúgy maradandó lesz, mint maga az Arany Jánosi életmű.

BL: A honlap létrejöttét követték az „AranyÓrák”?

RZ: Ez már annak a roadshow-nak az elnevezése, amelynek jegyében Náray Erika kolléganőm vezetésével Józan László és Szatory Dávid színművészek közreműködésével rendhagyó irodalomórákat rendeztünk iskolákban. Számos oktatási intézménybe jutottunk el idén tavasszal. A fiatalok tudásvágya és a tőlük kapott szeretet a folytatásra sarkall minket. De erőt ad a hagyományos színházi feladatok kihívásaihoz is.

BL: Például Robert Bolt Egy ember az örökkévalóságnak című drámájának főszerepében?

RZ: Morus Tamást alakítom. A próbafolyamat során olvastam el Utópia, illetve az Erősítő párbeszéd balsors idején című művét. De leginkább az imái hatottak rám: egy félelemmel teli, esendő embert tükröznek. A hit azonban megkérdőjelezhetetlen benne, mert tudja jól, hogy csakis Istennek tartozik elszámolással. Ez felvértezi a természetét szorongató démoni pokolkörök ellen.

BL: Júliusban ismét fesztivállal ünnepelték a magyarföldi fatemplom megszentelésének évfordulóját. A számos színes program közül melyik állt legközelebb a szívéhez?

RZ: A Gryllus Dániellel közösen szervezett évfordulós fesztivál meghitt pillanata volt a templom új orgonájának felavatása. Az orgona árának nyolcvan százaléka adakozásból gyűlt össze. A Pécsi Orgonaépítő Manufaktúrában készült hangszer a fesztivál egyik fő attrakciója volt. Felszenteltük, és Rákász Gergely koncertorgonista művészi közreműködésével fel is avattuk.

BL: Időközben „Gyurkovicsul” tanul, hiszen a Veszprémi Petőfi Színházban novemberben megrendezi a Nagyvizit című vígjátékot.

RZ: Gyurkovics Tibor Kossuth-díjas költő drámáinak dialógusai mindenkor próbára teszik mind a színművészek, mind a rendező rutinját. Tibort, aki sokműfajú alkotója volt irodalmi életünknek, olvasni, játszani, átélni élményszámba megy. A kórházban játszódó darab rámutat arra, hogy kiszolgáltatott, szívszorító élethelyzetekben van leginkább szükségünk öniróniára és humorra. Az előadás érdekessége, hogy színre lép benne Koncz Gábor Kossuth-díjas színművész, aki az ősbemutatón az egyik főszerepet alakította.

(Az interjú elkészülte után értesültünk a hírről, hogy 2019. szeptember 14-én, a zalaegerszegi megyeházán tartott ünnepségen, Zala Megye Díszpolgára címet adományoztak Rátóti Zoltán színművésznek, Magyarföld korábbi polgármesterének a kisfalvak kulturális értékeinek megőrzése érdekében végzett munkájáért. A kitüntetéshez ezúton is gratulálunk a színművésznek.)