18. századi író, Kemény János erdélyi fejedelem leszármazottja, szülei halála miatt korán a bécsi magyar testőrségbe került, verses leveleit a magyar költői episztola műfajának megalapozó darabjai közé sorolják. Ki ő?

Oldal: 1 / 12

A költő magához írta a verset, melynek záró sorai alább olvashatók. Ki a szerző?

„Érzékenységimnek rabságában vagyok,

S mindenkor ezeknek kezek közt maradok.

Minden semmivé lész, látom e világban,

S elmúlok magam is, jól érzem, voltomban.

Csak az Isten maga örökös igazság;

Többi mind szenyvedés, árnyék s mulandóság.”

Tóth Árpád Bessenyei György Babits Mihály

Oldal: 2 / 12

Ki a szerzője a következő soroknak?

„A nap meghevítvén egyszer nagy világát,

Hanyatlik egérül, s alá húzza magát.

Aranyos sugára a bércek hegyirül,

Lebegő árnyékkal térségeinkre dül”

Arany János Petőfi Sándor Bessenyei György

Oldal: 3 / 12

Ki a szerzője a következő versrészletnek?

„Tallalla, fallalla,

Jó kedvem vagyon

Mert iszket és viszket

Igen nagyon;

Ki légyen

Mi légyen?

Him, hum, ham, hum!

Van heve, nincs neve,

Lim, lum, lam, lum!”

Weöres Sándor Amade László Karinthy Frigyes

Oldal: 4 / 12

18. századi író, Kemény János erdélyi fejedelem leszármazottja, szülei halála miatt korán a bécsi magyar testőrségbe került, verses leveleit a magyar költői episztola műfajának megalapozó darabjai közé sorolják. Ki ő? Teleki Ádám Teleki József Barcsay Ábrahám

Oldal: 5 / 12

A felvilágosodás korában a „műveltség” nyelve a francia, német, latin volt, a magyar nyelvet irodalmi, tudományos gondolkodásra alig használták. Ezen akartak változtatni a testőrírók, például magyarra fordításokkal. Így született meg Calprenède terjedelmes francia regényének, a Kasszándrának kivonatos fordítása, mely tizenöt év alatt készült el. Ki fordította? Ráday Gedeon Báróczi Sándor Ányos Pál

Oldal: 6 / 12

A magyar nyelv nem volt mindig ilyen jó állapotban, mint manapság. A felvilágosodás korában a szellem emberei tudatosan fejlesztették, és ki is nyilvánították igényüket a nyelv megújítására. Ki írta A védelmezett magyar nyelv című művet? Kazinczy Ferenc Báróczi Sándor Kölcsey Ferenc

Oldal: 7 / 12

Egyik felvilágosodás korabeli írónk nagy szakértelemmel alakított ki könyvtárat péceli kastélyában, melyből kölcsönözni is lehetett. A 6500 mű 12 000-15 000 kötetben sorakozott a polcokon, és valamennyi tudományágat felöleli a természettudományoktól az akkori szépirodalmi újdonságokig. Legnagyobb arányban a francia felvilágosodás és a protestáns teológia irodalmát, és a 18. század második felének röpirat-irodalmát találjuk meg benne. A testőríróról több közterületet, intézményt neveztek Kecskeméttől Ludányhalásziig. Ki ő? Péczeli József Teleki Ádám Ráday Gedeon

Oldal: 8 / 12

A szentimentalizmus stílusában alkotott az a költő, akiről a következő sorok szólnak: „A pesti irodalmi és társasági élet, olvasmányai s egy titkolt szerelem egyre inkább elidegenítették a papi életformától, 1780-ban mégis pappá szentelték” (Magyar irodalom története II., szerk. Sőtér) 1782-ben, saját bevallása szerint, élete legszomorúbb két évét töltötte tanárként Székesfehérváron, majd 28 évesen Várpalotán halt meg. Talán legismertebb verse: Egy boldogtalannak panasszai a halavány holdnál – Ki ő? Teleki Ádám Ányos Pál Teleki József

Oldal: 9 / 12

A 18. századi lelkész író munkásságának talán legnagyobb jelentősége, hogy megírta és megjelentette a Haszonnal mulattató mesék című gyűjteményt, mely az ezópuszi és La Fontaine-i fabulák magyarításait, átköltéseit tartalmazza, eredeti részletekkel kiegészítve. Így a magyar költői mese műfajának egyik megalapozó munkája. Péczeli József Teleki Ádám Ráday Gedeon

Oldal: 10 / 12

A magyar felvilágosodás kezdetének az Ágis tragédiája című mű 1772-es megjelenését tekintjük. Ki a szerzője? Kazinczy Ferenc Bessenyei György Ányos Pál

Oldal: 11 / 12

Ez a 18. századi írónk jól ismerte a felvilágosodás eszméit, személyesen találkozott Voltaire-rel és Rousseau-val. A sziráki kastély felesége, Róth Janka révén került a tulajdonába. Útirajza a régi magyar prózánk egyik fontos emléke, címe: Egy erdélyi gróf a felvilágosult Európában – Ki ő? Péczeli József Teleki József Ráday Gedeon

Oldal: 12 / 12

Kodály Zoltán „A jó lovas katonának de jól vagyon dolga” kezdetű dalt komponált bele a Háry János című daljátékába. Honnan való az ismert dal szövege? Ez a dal Amade László legismertebb költeménye. Magyar népdal. Mindkettő. A népdal szövegét Kodály Amade László költeményével egészítette ki.