Pilinszky János csillagai

1921. november 27-én született Pilinszky János, akinek a születési képlete felállításához ismét a Trentai Gábor asztrológus által pontosított képletet vettem alapul, így a születés idejét 23 óra 28 percre tettem. Eszerint a Nyilas 6⁰-án álló Nap mellett az aszcendense a Szűz jegyének 10⁰-ára esik. A felkelő jegy ura a Merkúr, amely az Artemisz jelképezte Holddal és az Aphrodité-Vénusszal áll együtt a szavak házában. Nem is lehet beszédesebb a képlet: a személyiség, azaz Pilinszky János, mint egyén maga, két női istenség kegyére van bízva. Ami szép és jó, alapvetően kedvező állás, csakhogy a három planéta együttesére rossz fényszöget vet a Neptunusz épp a gondok házából. Szerencsére ezek tulajdonképpen mind jó és kedves bolygók, de azért háromszoros kvadrátjuk a tengerek istenével még ilyen formában is örökös áldozatot követelt szülöttjétől. Artemisz, ha nem is a vérét, de a lélek szenvedését követelte tőle. Hogy érezze nagyon, átérezze, átvállalja azt, amit mások egészen a fizikai síkon voltak kénytelenek átélni ama véres évtizedekben. Igaz, mint sokan mások, akik nehezített sorsot kaptak a születésükkor, az első csapásokat Jánoska is a családjától kapta.

A kapcsolatok házának is nevezett hármas ház ugyanis nemcsak a kommunikációt, de a rokonságot és főképp a testvéreket is jelöli. Márpedig Jánosnak volt egy nővére: Veronika, aki tökéletesen magára vállalta a büntető Artemisz szerepét, ahogy azt a csillagok előírták Jánosnak. Gyakran ugyanis még az ő bűneiért is az öccsét verte meg apjuk, hiszen a lányokat nem szabad ilyen módon fenyíteni. Ráadásul Veronika, akit egyébként lazán csak Erikának neveztek a családon belül, csupán akkor volt hajlandó játszani kisöccsével, Jánossal, ha az eleve felvállalta a vesztes pozícióját. Mi ez, ha nem született áldozatszerep? S hogy a nővér hivatalos neve más, mint ahogy nevezik, az tökéletesen leírja a Neptunusz hatását, mely ártó fényszögben gyakran jelez hamisságot, csalást, félrevezetést és persze akár másféle nevet is, mint a valódi.

Pilnszky János 1969-ben (Forrás: Fortepan / Hunyady József)

Beszédes az is, hogy a Hold jegyében, a Rákban járt akkoriban a Plútó, mely lassú járású planéta lévén, mundán szinten az egész érintett generációra vonatkozóan már előre rávetítette a nagy családi tragédiák és veszteségek lehetőségét. S hogy urát, a Holdat nehéz fényszögek érik, noha kedves bolygóktól, hát nem csoda, hogy János könnyítetten kapta a nehezített sorsot is. A szenvedés ugyan bőven kijárt neki, de azért a kedves bolygók még így rossz fényszögben is segítették: a tizenkettes házban álló Neptunusz pont arról híres, hogy bárkit kiszabadít a börtönéből, mintegy feloldja a falakat. Ennek a konstellációnak köszönhető, hogy Pilinszky is hazatérhetett nyugati hadifogságából. A másik szerencséje természetesen a magasrendűsége: a Vénusz, mint a szellem házának ura együtt áll a személyiségjelölő Merkúrral, no meg a nevezetes Holddal, a büntető istennővel. Ez a Hold ráadásul uralmi cserében van a Plútóval, azaz a nagyon mély érzésű Skorpióban jár: ez az igazi érzékenyítő konstelláció! Nem kell hozzá semmilyen propaganda (egy kedves erdélyi parasztbácsi egyszer úgy mondta: „probabanda” – hogy ráérzett!), szóval nem kell semmi meggyőzési ráhatás ahhoz, hogy János átérezze az emberek különb-különb formájú szenvedéseit. Neki az alaptulajdonsága volt, és ezért nem is tiltakozott soha a szexuálisan megkülönböztető atyai bánásmód ellen, hiszen a csillagai kijelölték neki az utat: mások szenvedését kell érzőn megírnia. A hármas házban a fentebb leírt könnyítetten nehezített konstellációban álló személyiségjelölő ezt előírta neki! Mindezt a lehető legmagasabb rendű szellemiséggel átgyúrva – hiszen az aszcendens úr és a szellem háza urának a konjunkciója a legmagasabb rendű emberek képletében szerepel. És a könnyítés valójában csak látszólagos! Igaz, fizikai szinten nem kellett, vagy legalábbis nem olyan hosszasan és halálosan megtapasztalnia a szenvedéseket, de azért kóstolót kapott belőle, s volt annyira túlérzékeny lélek, hogy számára ez mázsás lelki súly hordozását jelentse aztán élete végéig. Még akkor is, mikor látszólag már jól ment a sora.

Az, hogy a családja, a sorsa, avagy Artemisz istennő így szemelte ki őt az áldozatra, persze örökre megpecsételte a nőkkel való kapcsolatát és általában a társkapcsolatait is. A nő számára mindig vágyott, hiszen a Hold és a Vénusz a születési uralkodóval együtt áll. Sőt, ez születetten szerelmes típust jelez! De a Neptunusz, mely az egész szépen érző együttállásukra rossz fényt vet, éppen a társkapcsolat házának ura, mely a Halak jegyébe esik! Ezúton is megcáfolom azon vádakat, melyek egyesek szájából oly gyakran elhangzottak: nem, Pilinszky János nem volt homoszexuális. Egész valójával rajongott a nőkért, és mindennél jobban rettegett tőlük. Ezt tette vele élete kulcsfontosságú konstellációja. A Neptunusz, mely ráadásul a gondok házával kötötte össze Pilinszky képletében a házasság szféráját, általában is egy nagy illúzióvá tette számára a házasságot. Azt az életterületet, mely épp a világhoz való kötődését tette volna lehetővé. Soha nem láthatott tisztán ezen a terepen, és ezért mindig csalódás várt rá, ahogy azt a Neptunusz és a Merkúr nehéz fényszöge előírta neki. Soha nem tudott mértéket tartani a szeretetben és az oldódásban, ahogy azt a Neptunusz és Hold kvadrátja jelzi: ezért mindig megsemmisült a kapcsolataiban – épp úgy, mint mikor élete első női szereplője, a saját nővére társaságában élt. És soha nem szerethetett eléggé, ahogy azt a két szerelmes bolygó, a Vénusz és a Neptunusz még nehéz konstellációban is, sőt, annál túlzóbban jelzi. Nem is csoda, hogy a megsemmisülés elől menekülnie kellett. S ahogy a kényszermunkatáborokat sikeresen meg tudta úszni, úgy a házasság nehéz terepén is csapdát és menedéket is állított neki a tengeristen Poszeidón-Neptunusz. Kötött is házasságot, de el is vált rögtön, majd megkötötte, de külön élt vágyott, imádott és egyben rettegett kedvesétől. De a menedékért persze fizetnie kellett: minden energiát, szenvedést, bajt és tehetséget az írás terepére vinni, ahogy azt képlete hármas háza előírta neki. Ő nem vérrel, hanem versekkel áldozott. Milyen nagy szerencse is ez nekünk!

Beszédes soraival zárom elemzésem, mert már magam előtt látom, ahogy cigarettája neptunuszin ködösítő füstje mögül mosolyog rajtam: „Bátran viseld magányodat, / én számon tartlak téged, / ne hagyd a sorsod csillagokra, / benned érjen a végzet.”

Végh Nóra

Pilinszky János születési képlete