Zsurnál

21
szept

Paralimpiai fohász

Erős és bátor – fogalmak, amelyek mögé a legtöbben katonákat, kommandósokat vagy édesapákat képzelünk. Erős és bátor – fogalmak, amelyek új értelmet nyernek, ha az ember a valódi világ hőseivel találkozik. Szerencsés vagyok, hiszen nemcsak találkoztam velük, de néhányat közülük a barátomnak is mondhatok…
Döme Barbara írása
20
szept

Kerti levelek 2. – A reggeliről

Ha rám hallgatsz, reggel, ébredés után közvetlenül megiszol egy pohár vizet. Kezd ezzel a reggelidet. Emlékezz arra, hogy nincs élet víz nélkül, s amikor a purgatóriumban majd bűneinkből és hibáinkból gyógyulunk, sem fognak mást adni nekünk a jó lelkek, csak egy pohár tiszta vizet…
Weiner Sennyey Tibor írása
18
szept

Szezon

Béla csak az igaz sárgabarackot szerette. Úgy ette, hogy a fa alá állt mezítláb és félmeztelenül, és a legérettebb barackokat szedte le magának, rögtön megette, a magot pedig szétdobálta a fa alatt. Az őszibarackot ugyanígy szerette enni, és abból is csak az igazit…
Szilágyi-Nagy Ildikó írása
17
szept

Kotta

Nem kedvelem a reggelt. Mindig hajszol, tegnap is, ma is, holnap szintén. Lehetne egyszer napokig nem-reggel. Olyankor a hajnal vörös hajú, vörös szemű lánnyá változna, beállna velem a vízsugár alá, megmosná a hátam, vörös törölközőjével felitatná rólam a cseppeket…
Király Farkas írása
16
szept

Új idők dala

A nappalok rövidülnek, a kert lassan leveti díszeit, a színes ruhába öltözött domboldal már pihenni készül. Suttogó fám lassan vetkezik, nehezen adja meg magát az ősznek, de néhány röppenő sárga levél tudatja a sétálóval, hogy a nyár már csak visszamosolyog, de elmúlt…
Lőrincz P. Gabriella írása
15
szept

Öröklét a Hattyú csillagképben – Négyszázötven éve született Johannes Kepler

Asztrolábium is lehetett, vagy egy ősi abakuszra hasonlító kisded játékmakett, netán Isten világszámológépe, amelyre teremtőnk a naprendszer bolygó-golyóbisait fűzte fel, és amivel a négyszázötven éve született német matematika csillagosa addig-addig bíbelődött, mígnem holtig tartó szenvedélyét találta meg benne…
Árkossy István írása
14
szept

Lámpás a kikötőben

Sült krumplit dobáltam át az étterem korlátja felett a sirályoknak; amikor az enyém elfogyott, a tiédből adtál. A sirályok megbíznak az emberekben, közel merészkednek hozzájuk, hiszen az ember jó, enni ad. Ilyenkor sajnálom, hogy nem vagyok sirály…
Mirtse Zsuzsa írása
13
szept

Különdíj

Az irodalmi életben a különdíj rendszerint a „csöndes szívás” kategória: nagyjából azt jelenti, hogy a nyertes a pénzdíjból nem kap, de adunk neki egy impraktikus porfogó tárgyat, hogy ne pampogjon…
Zsille Gábor írása
11
szept

Klopfolás és koloratúrszoprán között

Nálam az írás elmélyült tudatállapot, nem hallom meg a szomszéd Irénke néni klopfolását, sem a felettem lakó Irmuska néni fapapucsának kopogását. A kinti zajok is tompulnak: a kipufogó hangja lágy eolban csendül fel, Zsolti gyerek hisztis bőgése szinkópa ritmust ölt. Kissé hevesebben ver a szívem, mintha érezné, hogy most valami visszavonhatatlan dolog történik velem…
Lajtos Nóra írása
10
szept

Ünnep

Az első zenei hangok, az első instrumentális dallamok zsákmányejtés céljából reppentek fel. A törzs összegyűlt, megidézték a vadászatot, a kör közepén pedig egy ember, a sámán karizmatikus erejével megteremtette a szakrális teret, melyben kapcsolatba lépett magasabb szférákkal…
Tallián Mariann írása