Zsurnál

Mikor még nem voltam író, akkor is író voltam, csak mellette sok egyebet csináltam a kenyérért. Voltam például a Kőhegyi Menedékház segédgondnoka is kosztért-kvártélyért tizenpár éve, ott tanultam meg kecskét fejni, és azóta se tudom eldönteni, jó-e a kecskének, ha fejik…
Juhász Kristóf írása

Néma üresség vesz körül, levegőtlenség és sötétség. Úgy érzem magam, mint akit bezártak egy kapszulába. Olyan, mintha az űrbe tartanék, holott lefele zuhanok a semmibe. A sebességtől zúg a fejem, fáj a fülem. Rettenetesen fázom, remegek. Nem a félelemtől, nem attól, hogy mi vár rám, hiszen ezerszer végiggondoltam már, mi történhet majd velem. Egy csattanás, és kész…
Tallián Mariann írása

Nem is olyan nagyon régen egy tévéműsorba voltam hivatalos. Azért írom így, mert kicsit valóban feszengtem már az indulásnál, korán is kellett kelni, vonatozni, buszozni, megérkezni – és még akkor kezdeni el a tulajdonképpeni készülődést…
Farkas Wellmann Éva írása

…A valami erőteljesen verdesett a szárnyaival, nyilván szabadulni akart szorult helyzetéből, időnként azonban abbahagyta eme tevékenységet. Erőt gyűjtött az újabb szárnycsapásokhoz. Jómagam indiánüvöltést hallatva ugrottam ki az ágyból, és középkori flagellánsokat megszégyenítő módon kezdtem pofozni a fülemet, ám ettől az izé, ami oda bemászott, nem nyugodott meg, csak még jobban dolgozott…
Gáspár Ferenc írása

Vettem egy rakott szoknyát és egy pettyes blúzt. Néztem magam a tükörben, s úgy rémlett, láttam már ezt a nőt a rakott szoknyájában és a pettyes blúzában, semmi nem változott, csak eltelt majdnem ötven év. Ahogy öregszem, egyre jobban hasonlítok anyámra, aki éppen negyvenkilenc évvel ezelőtt adott életet ikertestvéremnek és nekem…
Döme Barbara írása

A könyvtárban az ember bekapcsolódhat a nagy párbeszédbe, az emberiség évezredeket átölelő diskurzusába, beszélgethet Tolsztojjal a méhekről, és hallhatja Whitmant énekelni a nyitott útról. A könyvtárban az olvasó utazhat időben, térben, témákban és műfajokban…
Weiner Sennyey Tibor írása

Milyen a jó karmester? Valójában nem oly régi mesterség ez, hiszen főfoglalkozásban csak a nagy szimfonikus zenekarok megszületése idején kezdték működésüket, amikor már nem volt elég, ha az első hegedűs, a koncertmester beintett…
Csanda Mária írása

…Kávét rendes ember az ágyban fogyaszt, hát én is visszabújok a paplan alá. Belekortyolok az isteni folyadékba – és akkor: bumm!, arra figyelek fel, hogy nem érzem az illatát. A macska rúgja meg. Jól beleszippantok a gőzébe, ám, és még ám: nem érzem a megszokott szagot. Hát, barátaim, ennek a fele sem tréfa, gondolom…
Király Farkas írása

…kezembe kerül egy olyan antológia, ami meghatározta a gyermekkorom versélményeit: a Vergődő szél című válogatás. A Magvető 1990-ben adta ki, s 1953–1988 között íródott verseket és prózákat tartalmaz, kárpátaljai szerzők tollából. Micsoda időszak, micsoda változás!…
Lőrincz P. Gabriella írása

Mondják: a könyveknek megvan a maguk sorsa. Ám nem különben a képeknek is. Hiszen ez a vonalhálókból összebogozott, lapra kifeszített rajz is átúszott (átrepült?) valamikor az Atlanti-óceánon, noha csupán egyszerű fehér papírra készült; igaz, vonalai időtálló, vízben nem oldódó tussal lettek meghúzva…
Árkossy István írása