Zsurnál

Az irodalomról nem kell beszélni, és az irodalomról nem beszélni kell. Hallgatni kell róla, és olvasni kell. Beszélni veszélyes: mert általában nem az irodalomról beszélünk, hanem az irodalom ürügyén az irodalmi életről – és az tényleg veszélyes. Ha mégis sikerül csak az irodalomról beszélni, akkor az meg… ne kövezzenek meg érte: unalmas…
Nagy Koppány Zsolt írása

Kisváros tornyocskás házai között kanyargó keskeny, macskaköves utca. Tavasz a télben, esetleg fordítva. Csengettyű fakad rövid dalra, amint a kovácsoltvas cégérű műhely ajtaján belép a Szakállas. Körbenéz: nem túl nagy a helyiség, tipikus órásműhely, bár kissé avítt ugyan, de neki nyomban megtetszik…
Király Farkas írása

Hegyi patak erejével ható erdélyi pálinkát tölt a házigazda a harang alakú pohárba. Ezért érdemes utazni, mondja, nevet. Apró kortyokban iszom, hagyom, hogy a nyelvemen szétáradjon a fanyar íz, az erdő üzenete. Az utazásokra terelődik a beszélgetés, mert fészkelődik már mindenki a hidegben, siettetné a nyarat, bár még a tavasz sincs az ajtóban, először azt kínálnám hellyel…
Mirtse Zsuzsa írása

Olvasok itt-ott ezt-azt, ami átviláglik a múló időben elvegyülő szavak fátyolosodó plazmafalán, a rágógumik és a rágó szavak nélkülözhetetlenségének korában. Amikor a betűk már nemcsak azt szolgálják, amire a Gutenberg-galaxis óriás bummjában a humán kommunikáció érdekében valaha megszülettek, hanem a különleges személyiségek, a szellemi unikumok, a csiszolt bálványok népszerűsítésének lehetőségét is magukban rejtik…
Árkossy István írása

…itt állok március közepén, amikor már az egész lényem a tavaszra készül, amikor a hősökre, a márciusi ifjakra gondolok, mégsem az ünnep áll a figyelmem középpontjában. Helyette valami sokkal borzalmasabb: a háború. Az a háború, amely árnyékával igyekszik eltakarni 1848-at. Szülőföldem újra megtapasztalja, hogy a béke és a biztonság mindennél fontosabb…
Lőrincz P. Gabriella írása

Napok óta nézem a tévében és a világhálón közvetített háborús képsorokat. Jó, tudom, hogy az elénk kerülő anyagok számottevő része tudatos dezinformáció, kamu – de ha csak a negyedük valóságos, már az is tűrhetetlenül borzalmas, már az is embertelen gyalázat. A lebombázott házak, utcák, városok láttán – magam sem értem, vajon miért… – eszembe jut Józef Klemens Piłsudski, aki annak idején szembeszállt az orosz gyilkosokkal, és háborút nyert ellenük…
Zsille Gábor írása

Színházban ülök régi ismerősömmel, valamikor színészetben jeleskedő baráttal. Egy avantgarde darabban játszott, és a vidéki városban lépett fel, ahol akkoriban tanultam. Nem sokat értettem a műből, csak annyit, kísérlet, és mikor kísérletezzünk, ha nem diákkorunkban? Minden ilyen vonzott, új utak, megfogalmazások keresése a művészetben…
Csanda Mária írása

…A Tűzmadár című könyvem február 24-én az orosz–ukrán háború kitörésének napján veszélyessé vált. Hiszen hogyan lehet az orosz nép meséje szép és csodálatos, ha a történelméhez ennyi vér tapad? Miféle sötét erők mozgatják azt a világot, ahol ilyen rettenetes és kegyetlen dolgokat követnek el, kérdezi a népharag…
Tallián Mariann írása

…Nagytata hadiárvának született, az első világháború még azelőtt elvitte az édesapját, hogy ő megszülethetett volna. Nem is olyan régen, amikor a Hadtörténeti Levéltár kereshetővé tette a világháborús magyar katonák adatait, napokig mély szomorúság telepedett rám. Egyszeriben a képernyőn is láthatóvá vált, hogy a dédapám pontosan melyik alakulat vadászaként sebesült meg. Örökre huszonéves maradt…
Farkas Wellmann Éva írása

…Nem lehet elfelejteni a különleges bombát, mely ugyan elpusztít minden életet háromszáz méteres körzetben, de nem okoz nukleáris sugárzást. Milyen jó, mondják a szakértők. Csak elégnek az ott lévők, kiugrik és kocsonyás lesz a szemük az óriási hőhatástól, felrobban az agyvelejük. Nem ég az árnyékod a ház falára, mint Hirosimában…
Gáspár Ferenc írása