Zsurnál

21
Már

Búcsú a birstől

Az egyik drámasorozatban az epizódok végén megjelennek a fényben, akik éltek, engem mindig megragad, mert a legképszerűbb mozzanata a lélek működésének: olyan valóságosnak tűnik, mint ahogyan álmunkban érzékeljük. Váratlanul jönnek azok, akiket nem is vártunk. Emlékeinkből szabadítják fel történeteinket… Kontra Ferenc írása
20
Már

A kegyeletből őrizgetett könyvek

Sokféle kegyeleti ok létezik, vannak a születésnapra kapott könyvek, vannak a barátoktól és volt barátnőktől kapott könyvek, vannak a dedikált könyvek. Ez utóbbiak olyanok, amilyenek, általában nem a legjobbak, hiszen az igazán jó könyveket valahogy mindig a halott szerzők írják (jó, na: írták), akik ritkán dedikálnak… Nagy Koppány Zsolt írása
19
Már

Az olvasás jelene és jövője

A vonaton elővettem Szolzsenyicin A GULAG szigetvilág című legendás művét. A velem szemben ülő férfi megszólított: – Mit olvasol? Krimi? – Hát, tulajdonképpen igen. – És fasza izgi? Sokan meghalnak benne? – A lényegre tapintottál. Ezen a szigetvilágon rengetegen meghalnak. Szinte minden oldalra jut egy halott… Zsille Gábor írása
17
Már

Versekkel igézni lehet-e még?

Az író nem hord csörgősipkát, koboldruhát, nincsenek tündérszárnyai. Fel tudjuk-e venni a versenyt ebben a színes-szagos, érzékeinkre ható óriáskirakatban, ahol minden áru, tulajdonképpen az író is?… Mirtse Zsuzsa írása
16
Már

Díjról és álomról

Megmagyarázni az álmokat – vajon ki tudná… Pedig lett volna idő erre, hisz az emberiségnél is idősebb e jelenség: az állatok is álmodnak. Az éhes disznó például makkal – a szólás szerint; bár hogy miről álmodhat egy kanapén forgolódó macska (kutyáról?) vagy egy tappancsait emelgető kutya (macskáról?), azt egyhamar nem fogja kideríteni a tudomány… Király Farkas írása
15
Már

„Szent-János-Bogarak a kertben”?

Míg a szabadságharc és a forradalom éveiben dicsőség volt olyan verseket írni, amelyek a hazát, a nemzetet méltatták, napjainkban már csak nagyon ritkán találkozunk hazafias írásokkal. Vajon már mindent megírtak elődeink? Vajon az olvasónak nincs igénye az ilyesfajta írásokra? S ha mégis hazaszerető verset ír a kezdő, maguk közé engedik-e a már pályán lévők?… Lőrincz P. Gabriella írása
14
Már

A forradalom csúzai emlékhelyei

Vannak olyan emlékhelyeink, melyekről újra és újra beszélnünk kell, félő ugyanis, hogy a múlt ködébe vesznek, ezért újra kell fogalmaznunk ismereteinket is, mindig a kor szellemében, ahol és amikor éppen élünk… Kontra Ferenc írása
13
Már

Az önmagáért való olvasásról

Az olvasás, a bekuckózós, gyönyörködve elmélkedős olvasás utáni vágy még mindig ifjú szívemben, és mindig is ifjú volt – rendre vágyom rá. Amikor az ember csak úgy, a maga kedvéért és gyönyörűségére olvas, olvasgat. Most azonban azt vettem észre, hogy lassan évek óta nem olvastam olyan könyvet, amiről nem kell, vagy nem akarok cikket írni… Nagy Koppány Zsolt írása
12
Már

A mélypont ünnepei 1.

A dallamos nevű rímfaragó, az ősz szakállú Tölgyesi Hübrisz Tarhos immár nyolc éve, 2010 eleje óta küldözget nekem leveleket – szemérmetességéből fakadóan különböző álneveken. Olcsó és primitív érzelmi zsarolással azt próbálja elérni, hogy szerkesszem be halhatatlan műveit az általam gondozott versrovatba és Az Év Versei című antológiába… Zsille Gábor írása
10
Már

Gutenberg galaxisa

Régen szerettem a könyvesboltokban bóklászni, mesélte egy régi ismerősöm a minap, böngészni a kínálatot, belelapozni a kiadványokba, csevegni az eladókkal, de úgy múlt el belőlem ez a kedvtelés, akár hajdanán az első szerelem… Bene Zoltán írása.