Zsurnál

Úgy képzelem, csillagport simít apám arcára, ölbe veszi és addig ringatja, amíg ki nem hunynak a csillagpettyek a mélyfekete égbolton. Én lentről egy hatalmas távcsővel lesem őket, és levegőt is csak lopva veszek, nehogy megzavarjam a pillanatot. De nagyanyám mégis észrevesz…
Döme Barbara írása

A paprika nekem személyes kedvencem, és nekünk, magyaroknak nem egyszerűen egy zöldség, hanem „A zöldség”, valódi, elidegeníthetetlen nemzeti ügy, méghozzá az egyik legkedvesebb és legszebb, még akkor is, ha Dél-Amerika az őshazája, ha éppen olyan fontos Ázsiában és Mexikóban, mint itt…
Weiner Sennyey Tibor írása

A szóvicc csoda. A magyar nyelv csodája. Nem is vicc, szójáték. Nemes játék, versengés a múló nyelvidővel, annak legyőzése. Micsoda hagyományai vannak! Micsoda művelői! És talán az egyetlen nyelvi jelenség, amelyik a társadalom minden szegmensében nem csupán képviselteti magát, hanem lelkes követőkre, és persze művelőkre is talál…
Nagy Koppány Zsolt írása

Földönkívüli értelmes lényeket még nem találtunk, és a közeljövőben valószínűleg nem is fogunk – legalábbis így tudjuk. Ám tény, hogy hetvenöt évvel ezelőtt, 1947 júliusában valami lezuhant az amerikai Roswellben. Az eset azóta a történelem leghíresebb ufóészlelésévé vált, ám az amerikai hadsereg tagadta, hogy egy földönkívüli hajó zuhant volna le…
Király Farkas írása

…Minden olvasói üzenet, beszélgetés, ölelés számomra igazi kincs. Szeretem az olvasóimat, és hálás vagyok nekik, értük. Érdekelnek, szeretek velük beszélgetni, jólesik, ha elmondják a véleményüket az írásaimról, és annak is örülök, ha magukról mesélnek, néha ismeretlenül…
Lőrincz P. Gabriella írása

Commedia dell’ arte... Önfeledt kuncogás- és hahota-vírus zümmög a légben, kancsal kincsei a biflázott és rögtönzött szónak, kedélyes kelepce-pillanatok a kis piazzettán, ahol a bámészkodók mint „spettatori” téblábolnak lábról-lábra, féllábról falábra, majd a textus során ráismernek pellengérre állított önmagukra, kicsúfolt tükörképükre, saját sziluettükre, árnyékukra, alteregójukra…
Árkossy István írása

…A teraszon ülünk, a belső tértől átlátszó fóliafüggöny választ el. Teljesen átlátszó, de nincs is behúzva végig, rálátni a mellettünk lévő asztalra. Pezsgősvödör áll rajta, tele jéggel. Magára vonja a figyelmemet. Elvonja a figyelmemet. Délben pezsgőt iszik itt valaki?…
Mirtse Zsuzsa írása

Tizenöt évvel ezelőtt történt, akkor még ifjú voltam és bohó. Előadónak hívtak egy székesfehérvári konferenciára, a városháza dísztermébe. A délelőtti ülésszakon egy Bakonyi István nevű, ötvenes éveiben járó férfi elnökölt – életemben először láttam…
Zsille Gábor írása

Én tudom, hogy hol rejtőzik az örökkévalóság. A múltamban, egy júniusi délelőttön, Szenna mellett, mindjárt a szélső házak hátsó kerítése mögött, ahol a földút fölér a dombra, és ipszilon alakban elágazik. Az ipszilon két ága között messzire nyúló gabonatábla, jobbról és balról akáccal vegyes bozótos. Az ipszilon szára levisz a köves útra, amellett sorakoznak a házak, de azok már a futó időben állnak, kívül az örökkévalóságon…
Bencsik Gábor írása

Van egy fa, egy körtefa a kertünkben. A legnagyobb mind közül. Méltóságteljes, szoknyás úriasszony. Kecsesen nyújtja karjait a négy égtáj felé, és tekintélyes lombozatával tekint le a kertre a magasból. Körülötte apró kis zöldek sorakoznak, ágas-bogas növendék gyümölcsfák, amiket én ültettem. Ezt a fát nem ültette senki, vadkörte…
Tallián Mariann írása