Zsurnál

Nem lehet megőrizni mindent, és nem is kell. Ahogy az összes gyerekkori játékunkat sem tudjuk megtartani, úgy a régi önmagunkat sem lehet magunkkal vonszolni. Nem is érdemes. Ami fontos, úgyis beépül az újba, valamilyen formában ott lesz, számíthatunk rá. De kell a hely, tágasság bennünk mindig egy újabb életnek…
Mirtse Zsuzsa írása

Tizenöt évvel ezelőtt egy katolikus hetilap szerkesztőségében dolgoztam, oxigénpalackkal alámerülve az egyházi élet túlnyomórészt nem szépirodalmi tengerében, mi több, óceánjában. Akárhogyan is, stílusgyakorlatnak hasznos volt, de számos eset bizonyítja, hogy nem szabad tartósan zsurnalisztának maradni, mert az legyilkolja a költőt…
Zsille Gábor írása

Legemberibb hangja a csellónak van az elterjedt vélekedés szerint, az énekhanghoz pedig a hegedűvel megszólaltatott zene áll legközelebb, állítják sokan. „Sír a hegedű” – mondják a szomorú nótát játszó hangszerről…
Csanda Mária írása

Egy rágógumival szemezek az orvosi rendelőben. Oda nem illő helyen éktelenkedik egy alaposan megrágott, besárgult darab egy olyan épületben, ahol a bejáraton csak maszkban és fertőtlenített kézzel léphetek be. Kiskorom óra irtózom a rágógumitól. Rendkívül visszataszítónak találom. A kezembe sem venném, mert irtózom attól, hogy érintkeznem kelljen egy nyúlánk, nyálas, gumiszerű dologgal…
Tallián Mariann írása

Ezernyi arca van az egymás iránti érzelmeinknek, és sokak szerint a legjobb fokmérő az, amit a fogadó fél valamiként ismer fel. Ezek alapján, ha például gondoskodást érzek valaki részéről – lehet ugyan, hogy ő ebbe igazán kevés energiát fektet –, az igazság mégis az, hogy valamit jól közvetít, és valóban odafigyel rám…
Farkas Wellmann Éva

Régen végeláthatatlannak tűntek a nyarak, de ez már közhely, számtalanszor láttam leírva, különböző írók tollából. Úgy látszik, ahogy öregszik az ember, egyre több közhelyes megállapítást tesz, morgolódom magamban. Nincs már fiatal hév, az élet sokszínűsége, egyéni látásmód? Vagy tényleg felgyorsult minden, akár a világegyetem, amely mind gyorsabban tágul?...
Gáspár Ferenc írása

Úgy képzelem, csillagport simít apám arcára, ölbe veszi és addig ringatja, amíg ki nem hunynak a csillagpettyek a mélyfekete égbolton. Én lentről egy hatalmas távcsővel lesem őket, és levegőt is csak lopva veszek, nehogy megzavarjam a pillanatot. De nagyanyám mégis észrevesz…
Döme Barbara írása

A paprika nekem személyes kedvencem, és nekünk, magyaroknak nem egyszerűen egy zöldség, hanem „A zöldség”, valódi, elidegeníthetetlen nemzeti ügy, méghozzá az egyik legkedvesebb és legszebb, még akkor is, ha Dél-Amerika az őshazája, ha éppen olyan fontos Ázsiában és Mexikóban, mint itt…
Weiner Sennyey Tibor írása

A szóvicc csoda. A magyar nyelv csodája. Nem is vicc, szójáték. Nemes játék, versengés a múló nyelvidővel, annak legyőzése. Micsoda hagyományai vannak! Micsoda művelői! És talán az egyetlen nyelvi jelenség, amelyik a társadalom minden szegmensében nem csupán képviselteti magát, hanem lelkes követőkre, és persze művelőkre is talál…
Nagy Koppány Zsolt írása

Földönkívüli értelmes lényeket még nem találtunk, és a közeljövőben valószínűleg nem is fogunk – legalábbis így tudjuk. Ám tény, hogy hetvenöt évvel ezelőtt, 1947 júliusában valami lezuhant az amerikai Roswellben. Az eset azóta a történelem leghíresebb ufóészlelésévé vált, ám az amerikai hadsereg tagadta, hogy egy földönkívüli hajó zuhant volna le…
Király Farkas írása