Zsurnál

13
dec

Megőrülök

– Csináltattunk DNS-tesztet – mondja a barátom, akit már jó régen ismerek, és tudom, ő soha nem hitt az efféle marhaságban, ráadásul még pénzt is kell érte fizetni, hát ez igazán nem az ő stílusa. Még arra is emlékeszem, hogy nevetett az unokatesóján, aki évekkel ezelőtt már megrendelte ezt a tesztet negyvenkilenc euróért…
Gáspár Ferenc írása
12
dec

Nagyanyám kőtt kalácsa és az adventi várakozás

Nagyanyámat látom imbolyogni a gyertyalángban. Ujját a szájára teszi, így jelzi, nincs ideje a szónak, ma a várakozásé a főszerep. Alakja nyúlánkká lesz a lángban, táncol, kékfestő kötényéről liszt havazik. Kilép a narancsszínű látomásból, mögém áll és befonja a hajam, akár gyerekkoromban. Még a kacagásának is fahéj illata van…
Döme Barbara írása
11
dec

A gondolatról – Kerti levelek 36.

Minden írást úgy kell kezdeni, mintha addig nem írtunk volna semmit. Minden írásnak – bármilyen műfajban is alkot az ember – önmagában is meg kell tudnia állni, még ha egy sorozat része is, még ha folytatása vagy előzménye is valaminek…
Weiner Sennyey Tibor írása
9
dec

Cimbalomhúrokon

A születés misztériuma minden földi halandónak kijár. De elménk dúsítja, bővíti, gazdagítja a misztériumot, ha zseni születik… Csokonai lelkében túlfeszített húrok pengtek. Ha nem a felemás világ srófolta azokat, gondoskodott ő arról, hogy ne lazuljanak…
Hegedűs Imre János írása
8
dec

Könnyezem

…Az ember hosszú élete során lát egy csomó öregembert, akik a hősi múltat felemlegetve elkezdenek könnyezni. Aztán lát egy csomó öregembert… akik csak úgy, maguktól, au naturel elkezdenek könnyezni. De még ezek a rozoga öregemberek is mindkét szemmel könnyeznek. Nem így én. Azt sem tudom, hogy álljak, hogy bohócarcomnak a kevésbé könnyezős fele mutatkozzék…
Nagy Koppány Zsolt írása
7
dec

Reménykedve

…Adventben nincs is szebb szó talán a reménykedésnél. Talán épp a remény az, ami megkülönböztet minket a többi élőlénytől. A remény miatt tervezünk, indulunk, folytatunk. És a ránk következő vasárnap meggyújtjuk a második gyertyát az adventi koszorún, a remény gyertyáját…
Lőrincz P. Gabriella írása
6
dec

Üres körök – Terítő 1.

Voltaire annak idején a szellem nevében tiltakozott a lisszaboni földrengés ellen. „Nem fogadta el a kegyetlen fátumot és faktumot, nem volt hajlandó megalázkodni előtte. […] Nos, mérnök úr, itt láthatja a szellem és természet kibékíthetetlen ellentétét: a szellem örök ellensége a természetnek, büszkén és gyanakvón áll vele szemben: fennen kitart ama joga mellett, hogy bírálhassa a természet gonosz, értelemellenes hatalmát.” A Varázshegy Settembrinije magyarázza ekképp a nagy oppozíciót Castorpnak…
Végh Attila írása
5
dec

Pont a mostomban

Utazásra hívlak, légy virtuális turista a saját múltadban! Bebarangolhatod egykori helyeidet, láthatod az akkori utcákat, házakat, hegyeket, fákat, folyópartot. Bármikor megállíthatod az utazást, a nagyító segítségével pedig ráközelíthetsz a részletekre is…
Mirtse Zsuzsa írása
4
dec

Újrakezdés

Huszonévesen, teológiai tanulmányaim során nagyon szép gondolatot olvastam egy lelkiségi szerző tollából, és itt a bizonyság, hogy egész életemre belém égett: „Elesni emberi dolog. A sárban fekve maradni: ördögi. Az elesés után felkelni, és tovább haladni: isteni.” Mindannyiunkat érintő tanítás ez, hiszen földi életünk botlások, elesések és felkelések sorozata…
Zsille Gábor írása
2
dec

His Master’s Voice

…Háborús idők ábrándosainak segítője lett a gramofon; fegyverropogásból át lehetett sasszézni a charlestonra, foxtrottra, netán egy négynegyedes álomtangó ritmusára. Cigányzene, cimbalom, füstös külvárosi kiskocsmák tonettszékes fehér asztalai, vagy hermelinprémes nagyúri fogadások a holdfényben szikrázó Duna panorámás teraszai fölött egymás karjain ringó párokkal; múló képek a kor fekete-fehér filmszalagjain…
Árkossy István írása