Címke: Király Farkas
12
márc
Kilátások
Sárga csík. Pontosabban sárga sáv. A turistajelzés, amelyet követek. Hétágra süt a nap, gyönyörűek a fények, én pedig a világ tetején akarom érezni magam. Ehhez átmenetileg kiváló egy jól elhelyezett kilátó. Irány a Hárs-hegy… Király Farkas írása
5
márc
Mohács újratöltve és más benyomások
A halál völgyébe fordulok. A pusztuláséba, ez elmúláséba. Az út burkolatlan, a kátyúk ringatóan elviselhetők, a kocsi nem feneklik meg, sokadszorra örülök annak, hogy ezt a típust választottam. Bokrok, fák között araszolok, ágaikon óriási koronavírusokhoz hasonlatosan gömbölyödnek a mindent beborító fagyöngygombolyagok… Király Farkas írása
26
febr
Megmondta: ezt ne olvasd!
Érdekes cikkbe futottam bele a világhálón, olyanba, amit minden fontosabb portál megosztott, és amiről számos vélemény született pró és kontra. Mire e tárcám megjelenik, már jobbról-balról, fentről és lentről ki lesz vesézve a nyilatkozat, és jó esetben senki sem fog emlékezni az ügyre. Mégis úgy érzem, hogy reagálnom kell pályatársam interjújára… Király Farkas írása
19
febr
Mindörökké
Éles a zsebkés, vékony a fa kérge, gyorsan halad a véséssel a férfi. Nem fiatal a bükkfa, kétarasznyi az átmérője, lehet úgy hatvanéves. A férfi gyakran kirándul a Budai-hegységben, ez az egyetlen szórakozása, na meg a ritkán és titokban szervezett találkozók a hasonló gondolkodású fiatalokkal… Király Farkas írása
12
febr
Kísérleti forgatókönyv
Éjszaka közepén felriadok, hogy a szobában halk, ütemes ropogás hallatszik, valami ilyen, hogy: hrap, hrap, hrap. Mint mikor a hó ropog a láb alatt mínusz húszfokos hidegben. Láttam, hogy talán mégse a tévéből jöhet ez a hrap, hrap, hrap, mert ott adásszünet van… Király Farkas írása
22
jan
Fagyöngy, szélbeszédek
A dombon zsibongó siserahad, szánkózik kicsi és nagy, inkább kicsi, sikoltozva csusszannak, sokuk életében először szánkózik, és senki nem tudja, mikor és hol fog legközelebb, már kisütött a nap, olvad a hó… Király Farkas írása
15
jan
Idegen vezető
Ólomból van az ég, szürke a levegő, nem tud sem jó, sem rossz kedvem lenni, egyáltalán bármilyen kedvem lenni, madarak röptét képzelem, lomb susogását, limonádé ízét a folyóparti büfében, hajókat a kikötőben, szembeszelet, amint bekúszik ingem alá és lehűti testem, míg bringámon száguldok dél felé, a szabadság felé… Király Farkas írása
8
jan
Remittenda
a leveleket a paletta minden színére festő manók téli álmukat alusszák, nincs már lomb, csak a fenyőn, a tiszafán s még néhány renitens bokorfélén, az avar is színét vesztette, előtűnnek az ágak labirintusai, a fák csontvázai, a néma útvesztők… Király Farkas írása
1
jan
Sziasztok, földlakók!
Hogy vagytok ebben az új esztendőben, kedveseim? Hogy érzitek magatok? Jól? Nem ártott meg a sok töltött káposzta? A temérdek felfalt sütemény? Hm? A sör, bor, pálinka, unimukk? A sampánny? Megártott? Úgy buliztatok volna, mintha utoljára? De nem lehetett, mert itt vagyok köztetek? Bosszantó vagyok, ugye? Aki hisz a létezésemben, annak azért, aki meg nem hisz, hát annak meg azért… Király Farkas írása
25
dec
Reflexió: Krónikabéli Mars
Két hónapja még a sárga, a barna, a vörös legszebb árnyalataiban pompázó bokrok és fák sora suhant el mellettem, miközben a feltúrt autópályán lavíroztam az életet az ukrán rendszámú kisbusz hátsó lökhárítójától elválasztó keskeny mezsgyén, öröm volt és gyönyör, a boldogság köbe a szomorúság négyzetében… Király Farkas írása